A titokminiszterek nem tudtak a kormányfő múltjáról

Egyik meghallgatott volt miniszter sem tudott arról, hogy Medgyessy Péter a titkosszolgálatnál dolgozott valamikor. Gálszécsy András egykori kereszténydemokrata titokminiszter kijelentette: örülne, ha a mai titkosszolgálatokban olyan jólképzett, jóképességű emberek lennének, mint Medgyessy Péter.

"Az MSZP választmánya már 2001-ben értesült arról, hogy Medgyessy Péter kémelhárító volt, a jelenlegi miniszterelnök ugyanis egy tavalyi választmányi ülésen számolt be erről" - mondta Gál Zoltán szocialista képviselő a Medgyessy-bizottság ülésén. Gál Zoltánt azért hallgatta meg a bizottság, mert 1990 februárjától egy rövid ideig a Belügyminisztérium vezetésével megbízott államtitkár volt, vagyis technikailag ő látta el a belügyminiszteri feladatokat. Arra a fideszes kérdésre, hogy az MSZP miért nem tájékoztatta Medgyessy múltjáról a nyilvánosságot és az SZDSZ-t, Gál azt felelte, hogy a jelenlegi bizottság nem az MSZP döntéseivel, hanem Medgyessy Péter múltjával foglalkozik.

Medgyessy III/II-es múltjával kapcsolatban Gál Zoltán azt mondta: bizonyos tevékenységek, bizonyos időkben nemzeti érdekeket szolgálhatott, még ha nem is jogállami keretek között. Gál nem tudott felelni arra a kérdésre, hogy a régi titkosszolgálati tisztek átkerülhettek-e az új titkosszolgálathoz. Azzal kapcsolatban, hogy semmisültek-e meg titkos iratok, Gál azt mondta, hogy 1990. januárjában, a korábbi belügyminiszter oszlatta fel a hármas főcsoportfőnökséget, és ekkor a Legfőbb Ügyészség vezetői zár alá vették a titkos iratokat. Ennek kapcsán az egyik ellenzéki képviselő indítványozta, hogy a bizottság hallgassa meg a Legfőbb Ügyészség akkori vezetőit. Gál Zoltánt nyílt ülésen hallgatták meg, mert tőle elsősorban történelmi, illetve a titkosszolgálatok működési hátterét szerették volna megismerni a bizottság tagjai.

Zárt ülésen hallgatták meg az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő miniszterét, Füzessy Tibort, akitől megkérdezték, hogy tudott-e Medgyessy Péter titkosszolgálati múltjáról. Az egykori kereszténydemokrata politikus nem tudta ezt, mint ahogy arról sincs tudomása, hogy a III.-as ügyosztály egykori szigorúan titkos tisztjei átmentek volna a Nemzetbiztonsági Hivatalba. Az [origo ] kérdésére, hogy indokolt volt-e a zárt ülés elrendelése, Füzessy így válaszolt: a titkosság fogalma nagyon széles körű, például az, hogy hogyan működnek a titkosszolgálatok, nem kerülhet nyilvánosságra, ezért indokolt a zárt ülés.

Az Antall-kormány másik titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere, Gálszécsy András sem tudott Medgyessy titkosszolgálati múltjáról. Gálszécsy hozzátette: nagyon örülne, ha a mai titkosszolgálatoban is olyan jólképzett, több nyelven beszélő, jóképességű emberek lennénenek, mint Medgyessy Péter, persze nem szigorúan titkos tiszti beosztásban.

A Medgyessy-bizottság csütörtökön - zárt ajtók mögött - hallgatta meg Katona Bélát, volt titkosszolgálatokat felügyelő minisztert. A meghallgatás után a szocialista politikus elmondta: az ülésen megkérdezték tőle, hogy mit tud a szigorúan titkos tisztek tevékenységéről, amire ő azt felelte, hogy semmit, mivel az ő minisztersége alatt már nem volt ilyen. Katonától azt is megkérdezték, hogy minisztersége idején tudomása volt-e arról, hogy Medgyessy Péter III/2-es ügynök volt, amire ő nemmel felelt. Katona Béla úgy vélekedett, hogy az általa elmondottak nem indokolták a zárt ülést, nem hangzottak el államtitkok. Balogh László, a bizottság elnöke azonban elmondta: a zárt ülésen elhangzottak titoktartási kötelezettség alá esnek, tehát nem fogják a nyilvánosság elé tárni a meghallgatás minden részletét.

Korábban úgy határoztak, hogy minden egyes meghallgatás előtt szavazással döntik el, hogy nyílt, vagy zárt ülésen tartsák a meghallgatásokat. Katona Béla esetében zárt ülés mellett döntöttek - az ellenzékiek támogatták csak a nyílt ülést. Vadai Ágnes (MSZP) az [origo]-nak elmondta: az ellenzéki képviselők nem hajlandók elárulni, hogy milyen kérdéseket szeretnének feltenni, ezért nem mehettek bele a nyílt ülésbe, hiszen államtitkok is elhangozhatnak a bizottsági meghallgatáson. Emellett Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feltételként szabta, hogy csak zárt ülésen hallgathatja meg a bizottság a volt minisztereket. Ebben a helyzetben automatikusan a bizottság válik titokgazdává - mondta Vadai.

A tervezett meghallgatásokhoz csütörtök reggelre kellett volna megérkeznie a titokgazdák felmentésének, de a hét személy közül csak hárman kaptak felmentést, Füzessy Tibor, Gálszécsy András és Katona Béla. Gál Zoltán annak ellenére vállalta a meghallgatást, hogy őt nem mentették fel a titoktartási kötelezettsége alól, mert az ő meghallgatásával a bizottság célja elsősorban az volt, hogy áttekinthesse az 1990-es év és a rendszerváltás belügyi eseményeit. A mára tervezett meghallgatásokat a hármas főcsoportfőnökség volt vezetőivel kezdték volna, de ők nem kapták meg a titoktartás alóli felmentést, ezért ma hiába érkeztek meg a bizottság ülésére.

Toller László (MSZP) szerint azért nem érkezett meg a volt hármas főcsoportfőnökség vezetőinek felmentése, mert a bizottság elnöke, Balogh László szakszerűtlenül fogalmazta meg a felmentési kérelmet. Toller azonban azt is hozzátette, hogy a kérelmet aránylag későn, csak tegnapelőtt este küldték el, így ez is oka lehet annak, hogy mára nem érkezett meg a felmentés. Az ellenzék szerint azonban a jelenlegi kormánynak érdekében áll a meghallgatás késleltetése.

Ma reggel a bizottság levelet kapott a Miniszterelnöki Hivataltól, melyben elküldték azokat a dokumentumokat, melyeket Medgyessy Péterről találtak, erről azonban kizárólag zárt ülésen lesz szó, az iratokat egy páncélszekrényben helyezték el.