"Zsarolással kényszerítették együttműködésre az állambiztonsági szervek Boros Imrét - derül ki az MDF-es képviselő, az Orbán-kormány tárca nélküli miniszterének közleményéből, aki emlékeztetett arra, hogy 1987 elején, amikor a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott, "szövevényes hamisítási botrány robbant ki több nyugat-európai és amerikai résztvevővel, amelynek központjában egyik egykori devizakereskedelmi partnerünk állt."
"A botrány kapcsán polgári és büntetőperek egyaránt keletkeztek. A büntetőperekben a külföldi vádlottak ránk terhelő vallomásokat tettek". 1988-ban végképp elhatároztam, hogy távozom a Magyar Nemzeti Bankból, akkor azzal fenyegettek meg, hogy deviza-bűncselekményeket bizonyítanak rám, ha nem vagyok hajlandó együttműködni - áll a közleményben.
Boros Imre leszögezi: deviza-bűncselekményért abban az időben súlyos börtönbüntetést szabtak ki, "közismert, hogy sok ártatlan embert, akin nem találtak fogást, deviza-bűncselekménybe hajszoltak, vagy vámügyét devizaüggyé minősítették át, hogy leszámolhassanak vele".
"Kritikát csak azoktól fogadok el, akik az adott helyzetben a börtönt és a család elvesztését választották volna, mert abban láttak volna reményt, hogy valaha is meg tudják védeni emberi, szakmai becsületüket és családjukat egy elnyomó rendszerrel, állambiztonsági szerveivel, rendőrségével, a Magyar Nemzeti Bankkal, mint ellenséges munkahellyel és a devizahatósággal szemben" - zárul Boros Imre közleménye.
Boros Imre a MNB devizaosztályát vezette, az említett botrány pedig közel fél milliárd márkás kárt okozott az államnak. A Népszabadság által közzétett dokumentumok szerint D-008-as fedőnéven szigorúan titkos tisztként szolgált a III/II-es ügyosztálynál, ahonnan 1990-ben kérte nyugállamba vonulását. Boros korábban azt mondta, hogy a közölt dokumentum hamisítvány.