A száznapos programról a Városligetben

A kormány első száz napjának eredményeiről számoltak be a miniszterek az érdeklődőknek vasárnap a Városligetben. Az MSZP és az SZDSZ "Kormány a tettek mezején" elnevezésű nagygyűlésén beszédet mondtak a kormánypártok elnökei, és a miniszterelnök is.

Az ország gazdaságának versenyképességét már a jövő évben növelni szeretné a kormány, ezt különböző adókedvezményekkel kívánja támogatni, jelentette ki László Csaba pénzügyminiszter a városligeti kormányrendezvényen. A pénzügyminiszter elmondta: az adókedvezmények részben a befektetések ösztönzését szolgálják, részben pedig azt, hogy nagyobb jövedelem maradjon a lakosságnál.

A személyi jövedelemadózás alakulására vonatkozó kérdésre kifejtette: jövőre a személyi jövedelemadó kulcsok közül a középső várhatóan csökken, és az adósávokat is kitolni készül a kabinet szja-tervezete. Ez azt jelenti, hogy jövőre várhatóan nő majd a legalsó kulccsal adózó jövedelem határa és a mostaninál nagyobb jövedelemnél lép be a felső, 40 százalékos kulcs.

A pénzügyminiszter közölte: a múlt héten kapta kézhez a tárca mellett működő szakértői csoportnak a befektetési kedvezményekre vonatkozó első javaslatait. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, az már bizonyos, hogy az árfolyamnyereség-adót 2003. január elsejétől a tőzsdei tranzakciók vonatkozásában el akarja törölni a kormány.

A makrogazdaságot érintő kérdésfeltevésekre kifejtette: a legutóbbi közlések szerint valóban jelentősen emelkedett a folyó fizetési mérleg deficitje és magas az államháztartási hiány is. Egyedül az infláció legutolsó adata volt kedvezőbb annál, mint amit az elemzők vártak. A Pénzügyminisztérium úgy véli, hogy legalább egy év kell ahhoz, hogy a gazdaság "normál fordulatszámra" álljon, és az ország gazdasága ismét exportvezéreltté váljon. Ehhez azonban az szükséges, hogy a nemzetközi helyzet kedvezően alakuljon, mivel jelenleg a világgazdaság tendenciái nem igazán kedvezőek.

Egy, a hallgatóság részéről érkezett felvetésre elmondta: ha Irak kapcsán nemzetközi konfliktus alakulna ki, és esetleg katonai fellépéssel is számolni lehetne, akkor az kedvezőtlen lenne a gazdasági folyamatokra, várhatóan negatív tendenciák érvényesülnének a nemzetközi pénzpiacokon és az olajárak is megugranának. Jelezte: Magyarország ebben az esetben gyors konfliktusrendezésben érdekelt, de leginkább a békés megoldások előtérbe kerülése hasznos az ország számára.

A nyugdíjakra vonatkozó kérdésekre válaszolva elmondta, az idei év béralakulásai miatt, valamint az időközben meghozott béremelések következtében elképzelhető, hogy ősszel a nyugdíjakat érintő korrekciót hajt végre a kormányzat. László Csaba határozottan leszögezte: a kormány nem készül semmilyen általános, megszorító intézkedésre jövőre, az azonban bizonyos, hogy a költségvetést érintően takarékos gazdálkodásra törekszik. Általánosságban azonban sem a nyugdíjakat, sem a családi ellátásokat nem csökkenti a kormány, sőt ígéretéhez híven később a 13. havi nyugdíjat is bevezeti és nem feledkezik meg az özvegyi nyugdíjak mostani 20 százalékos mértékének 30 százalékra emeléséről.

A gázár alakulását érintő lakossági kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az előző kormánynak a gázárakkal kapcsolatos politikája kedvezőtlenül hatott a magyarországi befektetői hangulatra. A jövőt illetően, középtávon lehetséges gázáremelés, azt azonban az inflációt nem meghaladó mértékben kívánja a kormány életbe léptetni. Közölte, a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal egy hónapon belül olyan összefoglaló anyagot készít, amely az előző négy év gazdasági folyamatait értékeli.