Paks: etnikum elleni támadás a gyanú

Az eddigi tanúvallomások és tárgyi bizonyítékok arra utalnak, hogy a németkéri házrombolás kimeríti a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak bűntettét. A rendőrséggel párhuzamosan a megyei közigazgatási hivatal vezetője is megvizsgálta a történteket.A Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője szerint a paksi bedő-tanyai családok kálváriájáért a városi önkormányzati vezetőket, az érintett romákat és a németkéri lakosokat egyaránt felelősség terheli.

A Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője szerint a paksi bedő-tanyai családok kálváriájáért a városi önkormányzati vezetőket, az érintett romákat és a németkéri lakosokat egyaránt felelősség terheli. Freppán Miklós az MTI-nek elmondta: bár Paks vezetői minden tekintetben jogszerűen jártak el, döntéseik előkészítetlenek, átgondolatlanok és felelőtlenek voltak.

Nem számoltak döntéseik következményeivel, pedig tudhatták volna, hogy milyen reakciókat válthatnak ki a környéken élőkből. A probléma megoldásába be kellett volna vonni a közigazgatási hivatalt és a környező önkormányzatokat, melyeket, bármilyen kicsik is, nem lehet levegőnek nézni - mondta.

A hivatalvezető véleménye szerint a paksi romák egy része is felelős a kialakult helyzetért. Tíztagú csoportjuk ugyanis rendszeresen összeütközésbe kerül a törvénnyel, ezért mindenhol nemkívánatosnak minősülnek.

A hivatalvezető úgy vélte, a bedő-tanyaiak kálváriája nem etnikai kérdés, és ezt az is bizonyítja, hogy a négy leghevesebben tiltakozó faluban élő, összesen mintegy ezres roma kisebbség is kifejezte ellenszenvét költözésük miatt.

Freppán Miklós a helyzet eldurvulásáért felelősnek tartja a németkéri lakosságot is, amely tüntetéssel megakadályozta, hogy az egyik roma család beköltözhessen jogos tulajdonába, később pedig házukat lakhatatlanná tették.

A hivatalvezető szerint a paksi önkormányzat a romák épületeit úgy bontatta le, hogy azoknak csak egy része volt életveszélyes, a bontás sürgőssége miatt pedig a lakóknak nem maradt idejük ingóságaik biztonságba elhelyezésére, így azok egy része megsemmisült.

Ezután két héten keresztül ment a huzavona az elhelyezésükről. A paksi vezetők mindvégig azt állították: az önkormányzatnak nincsenek szükséglakásai. De amikor botránnyá fajult az ügy, kiderült, mégis vannak ingatlanok, amelyeket a szerencsétlenül járt emberek beköltözhetnek.

Pakson két héten át sátrakban élt hat roma család, miután az önkormányzat lebontatta életveszélyessé vált házukat. A város megvásárolta a telket a tulajdonosoktól, akiket a tiltakozó lakosság megakadályozott abban, hogy a környező falvakban vegyenek házat maguknak. Németkéren szeptember 19-én félig lebontották azt a házat, amit az önkormányzat vett meg az egyik roma családnak. A kistelepülések lakói között ugyanis elterjedt a hír, hogy a bedő-tanyaiak bűnözők, ezért tiltakoztak a paksi önkormányzat eljárása ellen és azt követelték: a város ne "exportálja", hanem helyben rendezze el a problémáit.