Orbán Viktor az Európai Unió jelentésével kapcsolatban elmondta, felemás érzésekkel olvasta azt. Szerinte nyilvánvalóan sikerült az EU-csatlakozás küszöbéig vinni az országot. Mint mondta, most dől el, hogy megbotlunk, avagy gond nélkül bejutunk az unióba. A jelentésről azt mondta, hogy abban különbözik a korábbiaktól, hogy nem az elmúlt egy évet, hanem a csatlakozási tárgyalások kezdetétől számított négy évet vizsgálta.
A volt miniszterelnök először a jelentés pozitívumait emelte ki. Megemlítette, hogy sikerült megalkotni a schengeni határőrizeti tervet a bel- és igazságügyi tárca együttműködésével; Magyarország lekerült arról a listáról, ami a pénzmosást támogató országokat tartalmazza; alacsony a munkanélküliség, és jelentősen csökkent az infláció; a gazdasági növekedés kétszerese az uniós átlagnak, és megduplázták a minimálbért. Orbán ez utóbbit eszmei szempontból az elmúlt kormány legfontosabb lépésének nevezte.
A politikus megemlítette a köztisztviselői törvény módosítását, amiről azt mondta, hogy jól mutatja a polgári koalíció gondolkodását, mivel a lépés nem csupán a béremelésről szólt, hanem összekötötték a szektor belső szerkezeti megreformálásával. Szerinte ez a versenyképesség szempontjából elsődleges. A jelentés arra utal, hogy a polgári koalíció sikeres négy évet zárt, ami ugyan nem volt hibátlan, de soha rosszabb négy éve ne legyen a családoknak - -jelentette ki Orbán Viktor.
Elfogadhatatlan javaslatok
A jelentés kritikusabb részéről szólva elmondta, olyan javaslatokat is tesz az unió, amelyek jelenlegi formájukban elfogadhatatlanok, "mert nemzeti érdekeink komoly behorpasztását jelentik". Példaként hozta fel a végzáradékot, amiben az áll, hogy az újonnan belépők a velük szemben a régi tagországok által - vélt, vagy valós problémák miatt - hozott negatív döntések ellen nem fordulhatnak az EU-bírósághoz jogorvoslatért. Ezekben az ügyekben csakis az Európa Tanács határozhat egyszerű döntéssel. Orbán Viktor szerint ezzel sérül az egyenlő elbánás elve, mert így különbséget tesznek a régi és az új tagok között. A politikus úgy véli, az lenne a megfelelő megoldás, hogy vagy az új tagországok is alkalmazhatnának ilyen döntéseket a régiekkel szemben, vagy a tanács nem egyszerű, hanem minősített többséggel döntene.
A volt miniszterelnök másik példát is hozott melyben - úgy véli - a jelenlegi kormánynak keményen kellene tárgyalnia. Ez a korábban megvalósult beruházások ügye. Az Orbán-kormány idején a multinacionális cégek ugyanis állami adókedvezményt kaptak beruházásaikhoz. Ilyen azonban az EU-ban nincs, emiatt még nincs lezárva a versenyfejezet sem. Orbán szerint egy méltányos, átmeneti ideig még biztosítani kellene, hogy a cégek igénybe vehessék ezeket az adókedvezményeket. Ettől 150-200 ezer magyar kenyérkeresete függ - közölte.
A belépés utáni helytállásra kell felkészülni
A volt miniszterelnök szerint meg kell határozni, hogy az országnak mire kell felkészülnie: a belépésre, avagy az unión belüli helytállásra. Nem magas a küszöb, ezért az igazi kihívás Magyarország alkalmassá tétele a belépés utáni helytállásra - mondta, majd hozzátette: a csatlakozás önmagában nem növeli az életszínvonalat és az ország versenyképességét. Ennek eléréséhez megfelelő kormányzati döntések kellenek.