Mégsem készül törvény a szélsőségesek ellen

A kormányszóvivő korábbi állításával ellentétben nem készül a következő hónapokban olyan törvény, amely alapján hatékonyabban lehetne fellépni a szélsőséges mozgalmakkal szemben. A rendőrség szerint viszont tiszta jogi helyzetet kellene teremteni a hatékonyabb fellépéshez. A neonácinak tartott Vér és Becsület Kulturális Egyesület vizsgálata során kiderült: korábban az ügyészség már kifogásolta, hogy a szervezet közhasznú minősítést kapott. Mivel ezután a Vér és Becsület pótolta a formai hiányosságokat, mégis megkapta a közhasznú besorolást.

Bár a rendőrség eddigi nyilatkozataiban szigorú fellépést ígért a neonáci szervezetekkel szemben, arra a kérdésre nem válaszolt az [origo]-nak sem az ORFK, sem a BRFK, hogy pontosan milyen intézkedésekkel készülnek a februárra, Budapestre tervezett újabb neonáci gyűlésre. Arra sem válaszoltak, hogy tudomásul veszik-e a Várba tervezett gyűlést vagy megtagadják engedélyezését.

Salgó László országos rendőrfőkapitány annyit közölt az ügyben, hogy a neonáci rendezvényekkel kapcsolatos álláspontja megegyezik a belügyminiszter véleményével. E szerint a Magyar Köztársaság területén nem megengedhetők a különböző kisebbségek ellen irányuló szélsőséges, fasisztoid megnyilvánulások, melyek sértik az állampolgárok jóérzését és jogi érzetét. Lamperth Mónika lényegében ugyanezt mondta egy vasárnapi nyilatkozatában.

A főkapitány az MTI-vel közölte: tiszta jogi helyzetet kellene teremteni a hatékonyabb fellépéshez. Arra volna szükség, hogy törvény határozza meg a rendőrség, a rendvédelmi szervek és az önkormányzatok jogosítványait, illetve pontosítsa az egyes fogalmakat, mint például, mi tekinthető szélsőségesnek. Azt is egyértelművé kell tenni, az egyes esetek, a különböző engedélykérelmek mely szervezet kompetenciájába tartoznak.

A decemberi, sződligeti neonáci összejövetel engedélyezésével kapcsolatban a főkapitány elmondta, hogy a BRFK munkatársai valószínűleg tisztában vannak azzal, hogy kik állnak a Vér és Becsület Közhasznú Kulturális Egyesület mögött. A szervezet céljai viszont csak annyiban ismertek, mint amennyit a bíróság a bejegyzéskor elfogadott.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság korábbi álláspontja szerint ugyanakkor nem neonáci gyűlés, hanem rockfesztivál volt a sződligeti művelődési házban. A rendőrség szerint december 21-én egy nagyobb szkinhedcsoportosulás jelent meg a sződligeti művelődési házban tartott zárkörű rendezvényen. Itt a rendőrök biztosították a helyszínt, majd az állomásig kísérték a résztvevőket.

Az országos rendőrfőkapitány megemlítette, hogy a neonáci csoportok megfigyelése és felderítése szerinte elsősorban alkotmányvédelmi feladat, de a rendvédelmi szerveknek a birtokukba jutott információkat ilyen esetekben továbbítaniuk kell egymás felé.

A rendőrség a jelenlegi jogszabályok miatt csak akkor tud fellépni a szélsőségesek ellen, ha önkényuralmi jelképeket használ egy csoportosulás, nyíltan egy kisebbség, társadalmi csoport ellen lép fel valaki, vagy az alkotmányos rendet akarja megdönteni.

A szélsőségesek elleni hatékonyabb fellépést azonban nehezíti, hogy nem készül új törvény az ügyben. Hankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára [origo]-nak elmondta: nem készül a közeljövőben az IM-ben szélsőséges, a neonáci csoportok elleni hatékonyabb fellépést segítő törvény, az antidiszkriminációs törvény tervezetében nincs szó erről. Jelenleg ugyanis az Európai Tanács készít a témában kerettervezetet. Magyarországon csak azután kerülhet sor a Btk. módosítására, ha az EU már kialakította álláspontját.

Az államtitkár állításának ellentmond Gál J. Zoltán kormányszóvivő korábbi nyilatkozata. Gál J. ugyanis azt mondta a Magyar Hírlapnak, hogy az év első felében kerül a parlament elé az antidiszkriminációs törvény, amely lehetővé tenné a szélsőjobboldali találkozók megakadályozását. Szerettük volna megkérdezni az ellentmondásról a kormányszóvivőt is, aki nem reagált megkeresésünkre.

Idén nyáron már az igazságügyi tárca elkészített egy tervezetet, amely a gyűlöletbeszédet komolyabban büntette volna, így a szélsőséges megnyilvánulásokat is könnyebben lehetett volna büntetni. A tervezetet azonban nem terjesztették a kormány elé, éppen azért, mert az EU még nem alakította ki végleges álláspontját. Az EU-n belül ugyanis komoly vitákat vált ki a kérdés: a szélsőségesek megfékezése több alkotmányos jogot is érintene - mivel elsősorban a szólásszabadság, a gyülekezési vagy az egyesülési jog szigorításával lehetne fellépni a szélsőségesek ellen. A legszigorúbban talán Németországban lépnek fel az újfasisztákkal szemben. Az önkényurlami jelképek mellett a fasiszta mozgalmak egyenruháit sem lehet nyilvánosan viselni és az összes neonáci ideológiát valló egyesületet megszüntetik. Két éve még egy, a neonácikkal kapcsolatot tartó pártot is betiltottak a hatóságok. Ennek ellenére az EU legtöbb tagállamában működnek újfasiszta szervezetek: Berlinben náci vezetők évfordulóira emlékeznek felvonulásokkal évről évre bőrfejűek. Franciaországban nyáron pedig egy újfasiszta mozgalomhoz kötődő fiatal próbálta meg lelőni az elnököt. Az Egyesült Államokban csak azt büntetik, ha valaki egyértelmű fenyegetést intéz valamely közösség tagjaihoz.

A szélsőségesek elleni szigorú fellépés azután került előtérbe, hogy kiderült: decemberben a Vér és Becsület Kulturális Egyesület nevű - a titkosszolgálatok szerint neonáci - szervezet összejövetelt rendezett Budapest közelében, egy művelődési házban. Ekkor lapértesülések szerint elhangzott az is, hogy februárban a Várban ismét találkoznak.

Az egyesületről kiderült, hogy bár az NBH szerint neonáci szervezet, hivatalosan fiatal művészeket támogat és közhasznú tevékenységet végez. A titkosszolgálat múlt héten kérte az egyesület vizsgálatát az ügyészségtől.

Sódor István fővárosi főügyész hétfőn az [origo]-val közölte, hogy az ügyészség korábban már megtámadta az egyesület közhasznú minősítését formai okokra hivatkozva. Mivel azonban a szervezet pótolta a hiányosságokat, végül megkapták a minősítést. Az ügyészség most azt vizsgálja, hogy törvényesen működik-e a Vér és Becsület, a bírósági bejegyzésnek megfelelő tevékenységet végeznek-e.