Az ügyész is nyomoztathat júliustól

A kirabolt, meglopott emberek júliustól maguk vehetik kezükbe ügyük intézését: képviselhetik a vádat, ha az ügyész nem viszi bíróság elé a tettest. Júliustól megkezdik munkájukat a nyomozási bírók is: kihallgatják a különösen védett tanút és titkos adatgyűjtést is engedélyezhetnek. Az ügyész szerepe szintén módosul: nemcsak felügyeli a nyomozó hatóságok, köztük a rendőrség munkáját, hanem esetenként nyomoztat is: megszabja, mit tegyen a rendőr vagy a pénzügyőr. 

Az új büntetőeljárási törvény júliustól nyugat-európai mintára megerősíti az ügyészség feladatait, felelősségét - mondta a Magyar Hírlapnak Láng László, a Legfőbb Ügyészség nyomozás-felügyeleti főosztályának vezetője. Júliustól az ügyész nyomoztathat azokban az ügyekben, amelyekben az ügyészséghez nyújtják be a feljelentést, becslés szerint ez néhány ezer esetet jelenthet. Ilyenkor is a rendőrség nyomoz majd, az ügyész azonban előírhatja, hogy hetente vagy kétnaponta látni akarja az aktát, vagy részt kíván venni a helyszíni szemlén, esetleg a gyanúsított kihallgatásán. A nyomozás-felügyeleti főosztály vezetője szerint mindez nem jelenti azt, hogy a rendőrség, vagy más nyomozó hatóság semmit sem tehet önállóan, csupán az ügyész utasítására vár.

További fontos változás, hogy ha az ügyész különféle okokból nem viszi bíróság elé az ügyet, akkor a nyomozás befejezése után kérésre át kell adnia az aktát a sértettnek. Ő - ügyvéd segítségével - vádindítványt készít, és úgynevezett pótmagánvádlóként megjelenik az igazságszolgáltatás előtt. Lopás, rablás kárvallottjai, a családon belüli vagy más erőszak sértettjei várhatóan gyakran fellépnek majd pótmagánvádlóként, és megpróbálják bizonyítani igazukat.

Munkába állnak júliustól a nyomozási bírók is - eddig ilyen funkció nem volt. Feladatuk - az előzetes letartóztatás és a házi őrizet elrendelése mellett - eldönteni: óvadék fejében szabadlábon maradhat-e a gyanúsított. (Az óvadékot is az új törvény vezeti be.) A nyomozási bíró határoz az útlevél bevonásáról, meghallgatja az erőszakot elszenvedő gyermekkorú tanút. Az eljárásban más résztvevő által meg nem ismerhető, különösen védett tanú is előtte tesz vallomást. A nyomozási bíró engedélyezi a bírói jóváhagyáshoz kötött titkos adatgyűjtést: a levél felbontását, a telefonlehallgatást, a hangfelvétel készítését magánbeszélgetésekről.