A fertőzött területekről Magyarországra érkezetteknél az eltelt két hétben nem merült fel az atípusos tüdőgyulladás gyanúja, ezért senkinél nem végezték el a bonyolult, egy napot igénylő laboratóriumi vizsgálatot - közölte Visontai Ildikó, az OEK főigazgató-helyettese. Magyarországon eddig több mint 10 embernél merült fel a fertőzés gyanúja, azonban ez egyszer sem igazolódott be.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közzétett adatok szerint a világon több mint 6500 ember fertőződött meg a SARS-vírussal, a halálos áldozatok száma meghaladja a 460-at. Európában a legtöbben, 9-en, Olaszországban fertőződtek meg, ezenkívül Németországban 7, Nagy-Britanniában 6, Franciaországban 5, Svédországban 3, Bulgáriában, Lengyelországban, Írországban, Romániában, Spanyolországban és Svájcban 1-1 beteget regisztráltak.
Bánhegyi Dénes, a fővárosi Szent László Kórház főorvosa az MTI érdeklődésére elmondta: az atípusos tüdőgyulladás új betegség, s ugyan már sokat tudnak róla, de időközben változott például a fertőzés módja. Beszámolt arról, hogy a korábbi ismeretekkel ellentétben, az atípusos tüdőgyulladás nemcsak cseppfertőzéssel, hanem széklettel és vizelettel is terjed. Változott a halálozási arány is: a korábbi 4 százalékról 5-6 százalékra emelkedett. A főorvos elmondta: azokban az országokban, ahol alacsony a fertőzöttek száma, könnyebb a védekezés, és hamarabb lehet kezelni a fertőzötteket is. Mint mondta, ez az indoka annak, hogy Európában nincs halálos áldozata a betegségnek.
Bánhegyi Dénes kifejtette: a betegség lefolyása általában három hét, és csak tüneti kezelés alkalmazható. A főorvos tájékoztatása szerint az atípusos tüdőgyulladásos betegek 70-80 százaléka meggyógyul, miközben például a trópusi malária 100 százalékig halálos lehet, ha nem védekeznek ellene tablettával. Hozzátette: a Szent László Kórház már március közepén szakmai protokollt dolgozott ki arra az esetre, ha atípusos tüdőgyulladásos beteget kellene kezelniük.