Nem várnak sokat az esélyegyenlőségi minisztertől

Május közepén áll fel a Miniszterelnöki Hivatalon belül az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli minisztérium. Az Európai Unió tagállamainak többségében működik ilyen tárca. Az esélyegyenlőség terén az északi tagállamok állnak az élen. Magyarország egyelőre még adós az antidiszkriminációs törvénnyel is, amelynek egyik fő eleme, hogy a jövőben pénzbírsággal lesz sújtható, aki valamely csoportot diszkriminál.

Az Európai Unióban a foglalkoztatási és szociális ügyekkel foglalkozó főigazgatóság hatáskörébe tartozik az esélyegyenlőség kérdése. Feladatuk többek között a meglévő törvények betartásának ellenőrzése. Emellett különböző esélyegyenlőségi programokat is indítanak.

Az EU legfőbb programjára 2000 és 2006 között 3 millió eurót különítettek el. Ez elsősorban a foglalkoztatásbeli esélyegyenlőségek biztosítását állítja középpontba. Külön kitér a program a menekültek helyzetére.

Az EU tagországai eltérő módon rendezik az esélyegyenlőség kérdését. Van, ahol önálló minisztérium alá tartozik a kérdés, van, ahol csak egy minisztériumon belüli főosztály foglalkozik az esélyegyenlőséggel. A legfejlettebbek e téren az észak-európai tagországok (Svédország, Finnország, Dánia), ezeknél önálló tárca - többnyire a szociális- és családügyi miniszter - foglalkozik az esélyegyenlőség kérdésével. Ezekben az országokban például különböző kvóták felállításával segítik elő, hogy egy adott területen amúgy hátrányos, kisebbségi csoportok képviselői is teret kapjanak. Finnországban még esélyegyenlőséggel foglalkozó ombudsmani poszt is van, emellett működik egy esélyegyenlőségi tanács és egy nemi esélyegyenlőségi egység is.

Franciaországban a magyarországihoz hasonlóan tárca nélküli miniszter foglalkozik ezzel a kérdéssel, aki a szociális minisztérium alá rendelve működik. Itt is számos törvényt hoztak már a témakörben, az esélyegyenlőségi törvény mind a férfiak és nők közötti, mind az oktatás és a munka világa területén előírja az esélyegyenlőség kötelező biztosítását, emellett külön szólnak a mozgássérültek esélyeinek biztosításáról.

Lévai: rutinszerűen sérülnek az érdekek

Lévai úgy véli, egyes társadalmi csoportok érdekei ma még rutinszerűen sérülnek Magyarországon. Az új tárca nélküli miniszternek elsősorban koordinációs feladatai lesznek: az egyes tárcák közötti munkát kell koordinálnia, illetve felhívja a jövőben a kormány figyelmét, ha valamelyik politikai program, törvénytervezet esetleg egyes csoportokat diszkriminálna. "Alapvetően segítő, szolgáltató intézmény leszünk" - állította Lévai keddi meghallgatásán az emberi jogi bizottság előtt. Hozzátette: emellett "érzékenyebb működésre" akarják biztatni a közigazgatásban dolgozókat.

Lévai a tárca nélküli minisztérium munkájáról elmondta: segíteni szeretnének például abban, hogy az egyes intézmények jó esélyegyenlőségi programot tudjanak kidolgozni. A készülő esélyegyenlőségi törvény szerint ugyanis az intézményeknek esélyegyenlőségi tervet kellene kidolgozniuk. Ennek végrehajtását pedig egy hatóságként működő bizottság ellenőrizné, amely szankcionálhatja, ha valaki nem tartja be a szabályokat.

Lévai tervei között szerepel egy nemzeti esélyegyenlőségi hálózat kiépítése is - mondta a bizottsági meghallgatásán. Emellett esélyegyenlőségi irodákat is szeretnének létrehozni, amelyek elsősorban tanácsadással foglalkoznának, hogy például a szociális intézményekben, iskolákban dolgozók felismerjék a jövőben a diszkrimináció okait.

A leendő tárca nélküli miniszter tervezi olyan kutatások támogatását is, amely alapján létrejöhetnének olyan adatbázisok, melyek segítik munkájukat.

A miniszterjelölt fontos feladatnak nevezte a közvélemény formálását is, amely kétségkívül lassú folyamat. "Az esélyegyenlőség szemlélet, módszer és gyakorlati eszköz is egyben" - állította Lévai.

A bizottsági meghallgatáson több - ellenzéki és kormánypárti - képviselő is kétségét fejezte ki a hatékonyságot illetően. Többen elmondták: bár vannak megfelelő jogszabályok, azok betartását már nem ellenőrzik megfelelően. Hargitai János fideszes politikus például azt mondta: elsőként fog bocsánatot kérni, ha egy év múlva kiderül, hogy mégis lehetett eredményeket elérni az esélyegyenlőség javítása terén a tárca nélküli miniszteri poszt létrehozásával.

Lévai Katalin szociológia és szociálpolitika szakon végzett, a szociológiai tudomány kandidátusa. Szociológusként kutatási területe az önkormányzati szociálpolitika, a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség, a nők szerepe a közéletben és a politikában. 1990-től 1994-ig az Esély Családsegítő Központ vezetője, 1996 és 1998 között a Munkaügyi Minisztérium Egyenlő Esélyek Titkárságának vezetője. 1998-tól 2002-ig az Egyenlő Esélyek Alapítvány elnöke. Az alapítvány elsősorban jogi, szociológiai, viselkedéstani képzéseket tartott közéleti nőknek, hogy jobban tudják képviselni érdekeiket. 2002-től a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőség főigazgatóságát vezeti.

Lévai már több alkalommal is szorgalmazta az antidiszkriminációs törvény létrehozását, illetve azt, hogy a munka törvénykönyvébe vezessék be a rejtett diszkrimináció fogalmát, amelynek alapján munkaügyi pereket lehetne indítani. Az antidiszkriminációs törvény benyújtását eredetileg áprilisra tervezte a kormány, a jelenlegi menetrend szerint azonban csak júniusban kerülne az Országgyűlés elé. Így várhatóan a nyári parlamenti szünet előtt már nem fogják elfogadni a törvényt.