A korábbinál nagyobb hatalmat kap Orbán

Orbán Viktort a Fidesz szombati kongresszusán várhatóan újra a párt elnökének választják. Orbánt - akit hatodszor választanak meg a párt élére - 1993-ban választották meg először elnöknek, majd 2000-ben, a miniszterelnöki és pártelnöki funckció szétválasztásakor mondott le posztjáról. Az új alapszabály-módosítás elfogadásával Orbán az eddiginél nagyobb hatalmat kap, például vétójoga lesz a választókerületi tanácsok elnökének megválasztásakor.

A Fidesz szombati kongresszusán valószínűleg újra elnökké választják Orbán Viktort, a párt első elnökét. A jobboldali párt Orbán akarata szerint ezután jóval centralizáltabban működik majd, az új vezető szinte egyedül dönthet minden meghatározó pozícióról.

1988-tól 1993 áprilisáig pártelnök nélkül működött a Fidesz. Az 1993-as debreceni kongresszuson választottak először elnököt, Orbán Viktort. Ezt követően még négyszer választották újra Orbánt, utoljára 1999 májusában, a XI. tisztújító kongresszuson.

2000-ben azonban a pártelnöki és a miniszterelnöki poszt szétválasztásáról döntött a Fidesz. Orbán Viktor helyett ekkor az addigi alelnököt, Kövér Lászlót választották a párt élére. Kövér azonban csak egy évig maradhatott posztján, mert túlságosan szókimondó megnyilvánulásai ártottak a párt megítélésének. Helyébe 2001-ben a mérsékeltebben politizáló Pokorni Zoltánt - aki korábban szintén alelnök volt - választották.

Pokorni sem volt azonban tovább egy évnél elnök. A politikus 2002 júliusában mondott le, amikor nyilvánosságra került édesapja állambiztonsági múltja. A párt vezetését azóta Áder János látja el ügyvezető elnökként.

Orbán azonban az átmeneti időben is meghatározó figurája maradt a pártnak, kétszer is módosították miatta a párt alapszabályát. Először 2000-ben, a pártelnöki és a miniszterelnöki poszt szétválasztásakor mondták ki, hogy a mindenkori, Fidesz-tag miniszterelnök tanácskozási és szavazati joggal részt vehet a párt döntéshozó munkájában. A második változtatásra 2002-ben, a Fidesz választási vereségét követően került sor. Ekkor úgy módosították a szöveget, hogy a párt miniszterelnöke megbízatásának lejárta után négy évig automatikusan teljes jogú tagja a párt elnökségének.

A 2002-es választási vereséget követően azonban Orbán kicsit visszavonult a pártélettől, nem járt be a parlamentbe, hanem a polgári körök létrehozásával és koordinálásával foglalkozott. Többször is nyilatkozott arról, hogy ezt a feladatot a továbbiakban sem adja át másnak.

Orbán javaslata volt azt is, hogy bővítsék ki a Fideszt és alakítsák át néppárttá. A februári kétnapos elnökségi ülést követően Orbán még úgy nyilatkozott: csak akkor vállalja az elnöki poszt betöltését, ha ő a legmegfelelőbb személy a feladatra. Ezzel arra utalt, hogy csak akkor kíván elnök lenni, ha megtörténik a Fidesz átalakítása (eredetileg Orbán a jobboldalt összefogó uniópárt létrehozását tervezte, ez elsősorban azon bukott meg, hogy sem az MDF, sem a KDNP nem akart beolvadni a Fideszbe). A volt miniszterelnök február 28-án - miután aláírta a párt átalakítását megfogalmazó elvi nyilatkozatot - jelentette be hivatalosan, hogy vállalja a jelölést az elnöki posztra.

A párt átalakítása lényegében Orbán akarata szerint történik. Amennyiben szombaton elfogadják az alapszabály-módosítást, a korábbinál centralizáltabb lesz a Fidesz, és Orbánnak a korábbi elnökökhöz képest nagyobb hatalma lesz a párton belül. Az elnök mellett a jövőben a mostani hét helyett csak két alelnök lesz, a tervek szerint Pokorni Zoltán és Schmitt Pál, mindkettőjüket Orbán kérte fel. A szűk ügyvezető elnökségnek még Áder János frakcióvezető és Kövér László választmányi elnök lesz a tagja. A teljes elnökségben a tagozatok vezetői is helyet kapnak, ám őket is Orbán kérte fel a tagozatok létrehozására, így elmondható, hogy a párt vezetése többségében Orbánhoz lojális emberekből fog állni.

Orbánnak megnő a jövőben a döntési jogköre is. A helyi politizálásban például átkerül a súlypont a megyei választmányokból a választókerületekbe, ahol úgynevezett választókerületi tanácsok jönnek létre egy-egy elnök vezetésével. Az elnököket az országos elnök nevezi ki a tanács ajánlását is figyelembe véve. Azonban, ha másodjára sem tudnak a pártelnöknek tetsző jelöltet ajánlani, akkor a kinevezésről egymaga dönt a pártelnök. Ez azt jelenti, hogy a választókerületi elnökök is várhatóan Orbánnal azonos nézeteket valló személyek lesznek.

A központosítással kapcsolatos kérdésre Pokorni Zoltán alelnökjelölt csütörtökön azt mondta: ez így természetes. "Egy nagy pártnál különösen fontos, hogy időben megszülessenek a döntések. Eközben ugyanakkor egy színes, nyitott szövetségnek kell lennie" - közölte.