Ügynök volt a Hetek rovatvezetője

Morvay Péter, a Hetek című hetilap külpolitikai rovatvezetője két éven keresztül írt jelentéseket a Belügyminisztérium III/III-as ügyosztályának az 1980-as évek végén, ezért az átvilágítóbírák lemondásra szólították fel. Az ügy érdekessége, hogy Morvay egy 1990-ben írott cikkében bevallotta, hogy kapcsolatot tartott fenn a belső elhárítással. Ezt a cikket a bírák vizsgálatuknál bizonyítékként kezelték.

A Belügyminisztérium III/III-as ügyosztályának jelentett 1985-87-ig Morvay Péter, a Hit Gyülekezete Hetek című hetilapjának külpolitikai rovatvezetője - áll az átvilágítóbírák soros elnökének MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Mivel az átvilágítási törvény szerint Morvay jelenlegi beosztásában alkalmas lehet a politikai közgondolkodás befolyásolására, ezért lemondásra szólították fel. Az átviágító bírók

Az átvilágító bírók azután hozták nyilvánosságra határozatukat, hogy Morvay - a törvény által meghatározott 30 napon belül - nem tett eleget a testület azon felszólításának, hogy mondjon le jelenlegi tisztségéről. A törvény értelmében ugyanis, ha valaki nem tesz eleget a bizottság felszólításának, úgy a határozatot nyilvánosságra hozzák, illetve megjelentetik a Közlönyben.

Morvay Péter pénteken az [origo]-hoz eljuttatott nyilatkozatában a következőkkel indokolta, hogy miért nem távozott rovatvezetői posztjáról: "Azért döntöttem úgy, hogy nem mondok le a Hetekben betöltött rovatvezetoi állásomról, mivel nem újságíróként, hanem 21 éves diákként kerültem - egy rendszerellenes izgatás miatt indított nyomozás során - kapcsolatba a III/III-as osztállyal 1985-ben. Ezt a kapcsolatot még a rendszerváltás elott, 1987-ben, lelkiismereti okból megszakítottam, annak minden részletét nyilvánosságra hoztam, és a jelentéseimben szereplo személyektol évfolyamtársaimtól, ismeroseimtol - bocsánatot kértem. A rendszerváltást követoen az elso adandó alkalommal, a Dunagate-ügy kirobbanása után 1990-ben a sajtó útján is nyilvánosságra hoztam a velem kapcsolatos tényeket. Az átvilágító bíróság most hozott jogeros határozata mindezeket a tényeket megerosítette. Amikor 1997-ben újságírónak jelentkeztem a Hetekhez, a lap foszerkesztoje és kollegáim ezek ismeretében adtak és adnak azóta is bizalmat a munkámhoz. Múltamról több ízben beszéltem a nyilvánosság elott is, például 1999-ben, a Napkelte című televíziós musorban velem készített interjúban. Továbbra is sajnálom, amit diákként tettem, és vállalom érte a felelosséget, azonban nem látom indokát, hogy négygyermekes apaként most, 16 évvel a titkosszolgálattal való szakítás után lemondjak a rovatvezetoi munkámról" - olvasható a nyilatkozatban.

Morvay "Hartmann László" fedőnévvel írt jelentéseket, még a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatójaként a belső elhárítás ifjúságvédelmi ágazatának. Diáktársairól, a Rajk Szakkollégium tagjairól, a környezetében megforduló személyekről, valamint a március 15-i, október 6-i és október 23-i rendezvények látogatóiról jelentett írásban. A bírák szerint 15-20 jelentést írt, egy alkalommal pedig 2000 forint jutalmat kapott munkájáért. Morvay 1986-ban maga kezdeményezte a III/III-as ügyosztállyal fenntartot kapcsolatának megszakítását.

Az ügy érdekessége, hogy Morvay az Új Exodus című folyóirat 1990-es első számában beszámolt a titkosszolgálatokkal fenntartott kapcsolatáról. Az átvilágítóbírák Morvay vallomását bizonyítékként kezelték vizsgálatuk során.

Morvay 15 napon belül panasszal élhet a bírák döntése ellen.

Februárban a Csömrői Hírmondó felelős szerkesztőjét szólították fel lemondásra az átvilágítóbírák, bár Gergely Gáspár már tavaly decemberben lemondott az újságnál betöltött posztjáról. Erről azonban - a törvényben előírtakkal ellentétben - nem tájékoztatta az átvilágítóbírákat, csak a helyi önkormányzatot, ezért hozták nyilvánosságra múltját.