A jogvédők kritizálják a magyar idegenrendészetet

A terrorizmus elleni harctól félti az emberi jogokat az Amensty International (AI). E harc nevében ugyanis sok ország olyan törvényeket fogadott el, amelyek többek között korlátozzák a szólásszabadságot, és lehetővé teszik emberek tárgyalás és vádemelés nélküli bebörtönzését. Emellett a sajtóban nagy nyilvánosságot kapott konfliktusok mellett a kevésbé ismertekre is szeretné felhívni a figyelmet az emberi jogi mozgalom. Magyarországon a cigányok megkülönböztetését, a rendőri visszaéléseket a túl szigorú idegenrendészeti szabályokat ítéli el a szervezet 2002-es jelentése.

Tavaly számos országban voltak törvénytelen kivégzések, eltűnések, kínzások, büntettek meg embereket véleményük miatt, tartottak fogva vádemelés és tárgyalás nélkül, születtek halálos ítéletek és hajtottak végre halálbüntetéseket. Az emberi jogok megsértése mind a hatóságok mind a fegyveres ellenzéki csoportok részéről gyakran előfordul - közölte Fodor Márk, az Amnesty International magyarországi igazgatója, aki a szervezet által készített, az emberi jogok érvényesülését vizsgáló 2002-es jelentést ismertette.

Az igazgató szerint a sajtóban nagy visszhangot kapott afganisztáni, izraeli, iraki események mellett a világ közvéleménye előtt kevéssé ismert ügyekre is fel kell hívni a figyelmet. Ezek között említette az afrikai gyerekkatonákat Elefántcsontparton, Libériában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Burundiban; továbbá Kínát, ahol 2002-ben 1000 emberen hajtottak végre halálbüntetést; valamint az indiai Gudzsaratban lakó muzulmánok elleni támadásokat, ami 140 ezer ember elvándorlását eredményezte; végül a kolumbiai polgárháború tragikus statisztikáit, miszerint 2002-ben 500-nál is többen "tűntek el", 4000 polgári személy halt meg, és 350 ezer embernek kellett elhagynia otthonát.

Az emberi jogokat veszélyezteti a terrorizmus elleni harc

Fodor Márk emellett egyre aggasztóbbnak nevezte a szeptember 11-e utáni terrorizmus elleni harc nevében végrehajtott intézkedéseket. Ide sorolta az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, továbbá más államokban bevezetett terrorellenes törvénycsomagokat, amelyek súlyosan fenyegetik az emberi jogokat. Korlátozzák például a szólásszabadságot (Jordánia, Uganda, Hongkong), vagy például megengedik, hogy akár bizonyítékok, tárgyalás és vádemelés nélkül is fogva tarthassanak külföldieket (USA, Nagy-Britannia). Itt példaként említette egy algériai pilóta esetét, akit csak hat hónapos fogság után engedtek szabadon, jóllehet nem szólt ellene semmilyen bizonyíték.

Ugyancsak a terrorizmus elleni harc nevében, a boszniai és pakisztáni, sőt az amerikai hatóságok is, anélkül adtak ki foglyokat más államoknak, hogy meggyőző garanciát kaptak volna a velük való emberi bánásmódról.

Teljesítetlen kérés a magyar politikai vezetéshez

Az igazgató külön kiemelte Oroszországot, ahol szintén a terrorizmus elleni harc nevében folytatják a csecsenföldi háborút, amelyben hetente egy ember "eltűnik" (valójában letartóztatják őket az orosz hatóságok). Oroszországban kampányt is indított a szervezet 2002-ben, melyben a nők elleni erőszakra, a kisebbségek elleni támadásokra, és az ezt elnéző hatóságok magatartására, valamint a csecsenföldi helyzetre hívják fel a figyelmet.

Ezzel kapcsolatban többször is megkeresték a magyar miniszterelnököt, illetve egyszer a külügyminisztert, hogy tegyék szóvá az emberi jogok kérdését orosz kollégáikkal folytatott tárgyalásaikon, ám Medgyessy Péter és Kovács László nem reagált az AI megkeresésére.