A rendőrségi törvénnyel foglalkozna az Alkotmánybíróság új elnöke

Holló Andrást választotta elnökévé az Alkotmánybíróság hétfőn. A helyettes elnök Erdei Árpád lett. Holló Andrást a liberálisabb, míg Erdei Árpádot inkább a konzervatívabb felfogású alkotmánybírók közé sorolják. Holló először a rendőrségi törvényt és több más régi beadványt tűzne a testület napirendjére. Az Alkotmánybíróságnak azért kellett új elnököt választania, mert az eddigi elnök betöltötte 70. életévét.

Holló Andrást választotta elnökévé az Alkotmánybíróság (AB) hétfői ülésén, a helyettes elnök Erdei Árpád lett. Németh János, az Alkotmánybíróság eddigi elnöke július 31-ével távozik posztjáról, mert betöltötte 70. életévét. Az AB tagjai közül, titkos szavazással, az első fordulóban választott elnököt és helyettes elnököt.

Az új elnök és helyettese augusztus 1-jén lép hivatalba. Holló András csak két évig és három hónapig, vagyis 2005. november 12-ig lesz az Alkotmánybíróság elnöke, akkor ugyanis lejár kilencéves alkotmánybírói megbízatása. Az AB elnökének mandátuma elvileg három évre szól.

Az AB elnökének kulcsszerepe van az Alkotmánybíróság működtetésében: ő jelöli ki az egyes ügyeket előadó bírákat, javaslatot tehet egy-egy eljárás hivatalból történő elindítására is. Szavazategyenlőség esetén pedig az ő voksa dönt. Ez azért lehet különösen fontos, mert augusztusban lejár Németh János volt elnök mandátuma, így a testület létszáma 10 főre csökken. Németh ráadásul többnyire az eddig többségben lévő, konzervatívabb felfogást képviselte.

Holló András terveiről elmondta: a folyamatosságot tartja fontosnak a testület munkájában, nem híve a nagy aktivizmusnak, és a szikár pozitivizmust sem tudja elfogadni. Sólyom Lászlóról, az Alkotmánybíróság első elnökéről a legtöbben úgy vélekedtek, hogy "aktivista", bár Sólyom saját magát régebbi nyilatkozataiban nem tartotta annak. Németh János most leköszönő elnökre pedig a pozitivista jelző illik jobban: elnöksége idején a testületben teret nyert a törvény betűjéhez ragaszkodó, szűkítő értelmezés.

Holló elmondta azt is: fontosnak tartja, hogy a régi ügyeket minél előbb napirendre tűzhesse az AB. Így az 1995-ös, a rendőrségi törvénnyel kapcsolatos beadványt említette azok között az ügyek között, amelyekkel minél hamarabb foglalkozni szeretne.

A rendőrségi törvénnyel kapcsolatban még 1995 tavaszán Szikinger István alkotmányjogász fordult a testülethez. Azt kifogásolta többek között, hogy a rendőrök egyszerű gyanú alapján is előállíthatnak bárkit, az Európai Emberi Jogi Egyezmény szerint viszont csak alapos gyanú esetén tehetik ezt. Emellett azt is kifogásolta beadványában, hogy a rendőröknek jogellenes parancsot is végre kell hajtaniuk a törvény szerint.