A rendőrségi törvénnyel foglalkozna az Alkotmánybíróság új elnöke

Holló Andrást választotta elnökévé az Alkotmánybíróság hétfőn. A helyettes elnök Erdei Árpád lett. Holló Andrást a liberálisabb, míg Erdei Árpádot inkább a konzervatívabb felfogású alkotmánybírók közé sorolják. Holló először a rendőrségi törvényt és több más régi beadványt tűzne a testület napirendjére. Az Alkotmánybíróságnak azért kellett új elnököt választania, mert az eddigi elnök betöltötte 70. életévét.

Az újonnan megválasztott elnök több fontos kérdésben is liberális álláspontot képviselt, amellyel általában kisebbségbe került. Legtöbbször, a társadalmat is megosztó kérdésekben Kukorelli István, Czúcz Ottó, Kiss László és Holló András szavazott együtt és került kisebbségbe, hozzájuk néhány esetben Bihari Mihály csatlakozott. Erdei Árpád, az új helyettes elnök a konzervatív oldalt képviselte ezekben az esetekben.

Holló többek között az eutanáziát elutasító döntéskor sem értett egyet az AB többségi álláspontjával, és különvéleményében a passzív eutanázia mellett érvelt. Szerinte az egészségügyi törvény alkotmányellenesen korlátozza a gyógyíthatatlan betegek önrendelkezési jogát azáltal, hogy nem teszi lehetővé számukra a passzív eutanáziát. Az aktív eutanáziát azonban Holló, akárcsak a testület többi tagja, elutasította.

Nem értett egyet a megválasztott elnök a testület többségével az MSZP egy korábbi, 2001-es népszavazási kezdeményezésével kapcsolatban hozott elutasító határozattal sem. A testület többsége szerint viszont arról a kérdésről, hogy békeidőben a sorkatonai szolgálat megszűnjön és azt önkéntes hivatásos haderő váltsa fel, nem lehet referendumot kiírni, mert az alkotmány módosítására irányuló kérdésben a választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye.

Holló ugyanakkor különvéleményében úgy vélte, hogy a népszavazásra feltett kérdés eredményes népszavazás esetén sem szüntetné meg az általános honvédelmi kötelezettséget, kizárólag a törvényhozó számára határozna meg jogalkotási feladatot.

A gyülekezési törvénnyel kapcsolatos beadványok elbírálásakor is a végül kisebbségbe szorult, liberálisabb, kiterjesztő álláspontot képviselte Holló a jogszabályt szó szerint értelmezőkkel szemben. A törvényt azért támadta több beadvány is, mert sok korlátozást tartalmaz. Így például külföldiek nem szervezhetnek gyűléseket Magyarországon.