A rendőrségi törvénnyel foglalkozna az Alkotmánybíróság új elnöke

Holló Andrást választotta elnökévé az Alkotmánybíróság hétfőn. A helyettes elnök Erdei Árpád lett. Holló Andrást a liberálisabb, míg Erdei Árpádot inkább a konzervatívabb felfogású alkotmánybírók közé sorolják. Holló először a rendőrségi törvényt és több más régi beadványt tűzne a testület napirendjére. Az Alkotmánybíróságnak azért kellett új elnököt választania, mert az eddigi elnök betöltötte 70. életévét.

Holló Andrást az Országgyűlés 1996 novemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává, az MSZP jelöltjeként. 1998 novembertől 2003 augusztusáig az Alkotmánybíróság helyettes elnöke.

Halló jogi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán fejezte be 1966-ban. 1971-től 1979-ig ügyész a Legfőbb Ügyészségen. 1971-1981 között Alkotmányjogi Szemináriumot vezetett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Emellett különböző - az állampolgári jogokkal kapcsolatos - kutatási programokban vett részt. 1981-től alapító tanárként (1984 óta docensi minőségben) tagja a Miskolci Jogi Kar Államtudományi Intézete Alkotmányjogi Tanszékének, amelynek 1993-ig tanszékvezetője volt.

1979-1989 között az Államigazgatási Szervezési Intézet tudományos főmunkatársa, kutatásvezetője. 1989 és 1990 között az Igazságügyi Minisztérium alkotmány-előkészítő kodifikációs titkárságának munkatársaként részt vett az új alkotmány előkészületeinek munkálataiban. 1990-től alkotmánybíróvá történő megválasztásáig az Alkotmánybíróság főtitkára. 1984-ben védte meg kandidátusi disszertációját. Elméleti érdeklődése, szakmai irodalmi munkássága a törvényesség-alkotmányosság (alkotmányvédelem) elvi kérdéseire, az állampolgári jogok problematikájára irányul.