A Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) idén áprilisban végzett kérdőíves felmérést a felvételizni szándékozó középiskolások körében, amelynek során az ország 414 középiskolájából több mint 26 ezer kérdőív érkezett vissza a szolgálathoz. A felmérés több területre is kiterjedt, a diákok nyelvtudásával és nyelvtanulási szokásaival kapcsolatos eredményeket most hozta nyilvánosságra a FISZ.
A felmérés szerint a felvételire készülő középiskolások negyedének van valamilyen hivatalos nyelvvizsga-bizonyítványa. A diákok 22 százaléka egy nyelvből, 3 százaléka pedig két nyelvből tett már le vizsgát. A legtöbben (18 százalék) középfokú nyelvvizsga-bizonyítványt szereztek, alapfokú nyelvvizsgát 4 százalék, míg felsőfokú vizsgát csupán a válaszadók 2 százaléka tett le. A felmérés szerint a diákok gyakorlatilag csak két nyelvből vizsgáztak: angolból és németből. Egyéb nyelvekből mindössze a válaszadók 1,5 százaléka szerzett bizonyítványt.
A mostani adatokat a tavaly végzett hasonló felmérés eredményeivel összehasonlítva kiderül, hogy nőtt a nyelvvizsgával rendelkezők aránya. Míg tavaly a 11. és 12. évfolyamosoknak csupán a 12 százalékának volt angolból és 10 százaléknak németből bizonyítványa, addig mára ez 18 és 14 százalékra növekedett.
Érdekesség ugyanakkor, hogy fővárosban tanuló diákok között a legalacsonyabb (22 százalék) a bizonyítvánnyal rendelkezők aránya. A vidéki nagyvárosokban, megyeszékhelyeken a legkedvezőbb a helyzet, ott ugyanis a válaszadók 29 százalékának van már papírja nyelvtudásáról. A kisebb vidéki településeken sem olyan alacsony az arány, mint Budapesten: ezeken a helyeken átlagosan a diákok 24 százaléka tett már le valamilyen nyelvvizsgát.
Viszonylag kevesen vannak olyanok, akik egyáltalán nem is akarnak nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni: ők csupán a válaszadók 11 százalékát teszik ki. A legtöbben középfokú nyelvvizsgára hajtanak, felsőfokúra mindössze 14 százalék pályázik, az alapfokú bizonyítvánnyal pedig csupán a felvételire készülő diákok 6 százaléka elégedne meg.
A FISZ felmérése kitért arra is, hogy a diákok mely nyelveket tartják a leghasznosabbnak, illetve a legszebbnek. Hasznossági szempontból egyértelműen az angol vezet: a tanulók 79 százaléka ezt jelölte meg első helyen. A második helyre a német került, egyéb nyelveket pedig szinte alig említettek a diákok. A franciát például csupán a válaszadók 4 százaléka tartja leghasznosabbnak, a spanyolt és az olaszt 2 százalék, a rendszerváltás előtt kötelezően tanított oroszt pedig alig-alig jelölték meg a tanulók.
Teljesen más rangsor alakult ki viszont akkor, amikor arról kérdezték a diákokat, hogy mely nyelveket tartják a legszebbnek. A leghasznosabbnak ítélt angolt például mindössze 2 százalék jelölte meg legszebb nyelvként, és a németet is csak 4 százalék tartja különösen szép nyelvnek.
A szépség tekintetében egyértelműen a latin nyelvek vitték el a pálmát, a válaszadók 63 százalékának döntése értelmében. A latin nyelveken belül is a spanyol a legnépszerűbb, de még magát a latin nyelvet is 7 százaléknyian jelölték meg. Érdekesség, hogy bár a fiúk többsége (87 százalék) is a latin nyelveket tartja szépnek, a lányok körében még egyértelműbb (93 százalék) a spanyol, olasz és más hasonló nyelvek iránti rajongás.