PM: Tudták - PSZÁF: Nem tudtuk

A Pénzügyminisztérium szerint a PSZÁF hosszabb ideje tudott a K&H körüli gyanús ügyekről. A minisztérium szerint ugyanis már 1998-ban felfedezett a felügyelet a K&H értékpapírcégénél egy olyan ügyfél-nyilvántartási rendszert, amely Kulcsár Attila "magánnyilvántartásaként" működött. Azt, hogy a gyanú szerint Kulcsár hamis papírokkal igazolta brókervizsgáját, már tavaly július óta tudták a PSZÁF-nél - a PM szerint. A pénzügyi felügyelet viszont állítja: véletlenül tavalyi dátum került egy néhány hetes beszámolójukba. Arról is idén júliusban értesültek, hogy egy korábbi informatikai rendszer Kulcsár "magánnyilvántartásaként" tovább működött - állítja a PSZÁF.

Szerdán és csütörtökön minden eddiginél keményebb támadást intézett a kormány a PSZÁF ellen. A kormányszóvivő után a miniszterelnök is felvetette ugyanis a felügyelet felelősségét a brókerbotrányban. Medgyessy Péter csütörtökön egy rádióinterjúban azt mondta: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a felelőssége, hogy "árgus szemekkel figyelje", tisztességesen bánnak-e a bankok a betétesek pénzével. A végső szót azonban csak alapos vizsgálat után lehet majd ebben a kérdésben kimondani. Hozzátette viszont, "azért fizetik a pénzügyi felügyeletet, hogy találja meg az ilyen problémákat".

Korábban is bírálta több kormánypárti politikus a felügyelet tevékenységét. Tóth András titkosszolgálatokat irányító államtitkár szerint a PSZÁF-nek már 2001-ben észre kellett volna vennie a K&H brókercégénél elkövetett szabálytalanságokat. Tóth András szerint nagyon furcsa, hogy a Kulcsár által elkövetett, évek óta folyó "triviális csalássorozat" senkinek sem tűnt fel. A PSZÁF-nek kétévente kell a bankokat ellenőriznie, ez a K&H esetében 2001-ben történt meg utoljára, a következő ellenőrzés idén lett volna esedékes. Tóth szerint a csalást már 2001-ben észre kellett volna venni, "ha mindenki kellő gondossággal ellátja feladatát". Keller László közpénzügyi államtitkár pedig a bíráló nyilatkozatok mellett fel is jelentette a hivatalt júliusban, és korábban Szász Károly leváltását is kezdeményezte, egyelőre sikertelenül.

Emellett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal megvizsgálta a felügyelet működését. A vizsgálat megállapította többek között, hogy vitatható döntések születtek a PSZÁF-nél a hivatal új székhelyéül szolgáló irodaépület bérlésekor. Emellett a bírságokból befolyt bevételek egy részét a Kehi szerint jogsértően használták fel. A külföldi kiküldetéseknél pedig elmulasztották a közbeszerzési eljárás lefolytatását az ellenőrzési hivatal szerint. Keller a megállapítások miatt László Csaba pénzügyminiszternél kezdeményezte Szász Károly PSZÁF-elnök visszahívását.

Szász Károly megveretése után néhány nappal, még júniusban azt állította, hogy László Csaba pénzügyminiszter megfenyegette, lemondásra akarta kényszeríteni. A miniszter tagadta Szász vádjait, szerinte ugyanis nem fenyegetőzött, csak annyit mondott, jó néven venné, ha Szász Károly lemondana.

A Szász elleni, szinte folyamatos kormányzati bírálat ellenére az elnök megveretése után a kormány ígéretet tett arra, hogy megvédi a megtámadott intézményvezetőt, "függetlenül esetleges pártkötődéseitől". Szászt még az Orbán-kormány idején választotta meg hat évre a parlament.