Újsághirdetés vezethet az érdi ingatlanmaffia nyomára

Egy közel két éve kezdődött telekügy azt mutatja, az ingatlanmaffiózók a Budapesthez közeli Érden is megjelentek. A csalók a ma már klasszikusnak mondható eszközökhöz folyamodtak: vélhetően hamis okmányokkal tulajdonosoknak adták ki magukat, majd a valódi tulajdonosok tudta nélkül eladták a szóban forgó telket. Az ingatlant később fiatal házasok vették meg, akik most futhatnak a pénzük után. A rendőrségnek egy 2001-es újsághirdetés jelentheti az egyetlen kapaszkodót az ügyben, amely a helyi földhivatal felelősségét is felveti.

Idén április 20-án egy váratlan és meglehetősen kellemetlen meglepetés ért egy hetven év feletti asszonyt. A hölgy hosszú idő után ismét ellátogatott Érdre, a Börzsöny utcában található - résztulajdonában álló - telekre. A két hozzátartozójával érkező nő meglepődve látta, hogy a közel 2200 négyzetméteres ingatlanon építkezés zajlik, amely az ő tudta és beleegyezése nélkül kezdődött el.

A hölgy másnap bement az Érdi Földhivatalba, és kikérte az ingatlan papírjait. Ekkor egyértelműen kiderült számára, hogy valaki visszaélt az ő és tulajdonostársai nevével, és évekkel ezelőtt eladta a telket. Az akkori vevő pedig három részre osztatta az ingatlant, majd eladta három másik személynek, akik építkezni kezdtek a területen.

Az uóbbi hónapokban valamelyest tisztázott történések alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy a Börzsöny utcai telek ingatlancsalók - más néven ingatlanmaffiózók - manipulációjának a tárgya lett. Az ingatlanmaffiózók egyik kedvelt módszere ugyanis éppen az, hogy kinéznek maguknak a Börzsöny utcaihoz hasonló elhagyatott telkeket, amelyeket a tulajdonos nem látogat gyakran. Az elkövetők megpróbálják megszerezni az ingatlan tulajdonosára vonatkozó adatokat, majd ezek alapján hamis személyi igazolványt készítenek. Az okmányok segítségével tulajdonosnak adják ki magukat, majd eladják a telket, miközben a valódi tulajdonos erről mit sem sejt.

Nagyjából valami hasonló történhetett a Börzsöny utcai ingatlan esetében is. Az ál-adásvétel időpontja 2001. november 5-e volt. A szóban forgó ingatlant ekkor vásárolta meg egy érdi férfi. Az adásvételi szerződés szerint összesen 9 millió 700 ezer forintot fizetett a 2191 négyzetméteres ingatlanért.

Alaki szempontból a szerződés vélhetően megfelel a jogi követelményeknek: a vevői és eladói aláírások és az ügyvédi ellenjegyzés mellett szerepelnek rajta az eladók személyes adatai is. Akad azonban néhány bökkenő: például az, hogy a dokumentumon eladóként szereplő egyik személy, V. Imre már évtizedekkel ezelőtt, egészen pontosan 1969. január 25-én elhunyt. Haláláig valóban ő volt az egyik tulajdonosa a teleknek, de 2001 novemberében nyilván nem írhatta már alá a szerződést.

Az adásvételi dokumentumnak más furcsaságai is vannak. Az eladók személyi adatai - születési dátum, anyja neve - egytől egyig valótlanok. Emellett a szerződésen szereplő egyik eladó nem is tartózkodott Magyarországon a kérdéses adávétel idején, ő ugyanis évtizedek óta Ausztráliában él.

Néhány nappal a szerződés megkötése után a vevő a földhivatalhoz fordult, és kérte a tulajdonjog bejegyzését. Csatolta az adásvételi szerződés egyik eredeti példányát, és sürgősségi kérelmet nyújtott be, arra hivatkozva, hogy szeretne kölcsönt felvenni a telken indítandó építkezéshez. A tulajdonjogot a földhivatalban be is jegyezték a hamis adatokat tartalmazó adásvételi szerződés alapján.

Az érdi férfi később mégsem kezdett építkezéshez, hanem kérelmezte a település jegyzőjénél a telek három részre osztását. A 2002 májusában kelt határozat szerint ezt engedélyezték is, és a beépítetlen ingatlant felosztották két 730 négyzetméteres és egy 731 négyzetméteres telekre. Az érdi férfi nem sokkal később túl is adott mindhárom telken. Információink szerint az egyik ingatlant egy fiatal nő, a másik kettőt pedig szintén fiatal házaspárok vásárolták meg, akik az adásvétel után építkezésbe kezdtek.