Megsemmisítették a kórháztörvényt

Az Alkotmánybíróság hétfői határozatában megsemmisítette a kórháztörvényt, mert a jogszabályt azt követően, hogy a köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek, a képviselők nem tárgyalták érdemben újra, hanem változtatás nélkül elfogadták. A törvény kapcsán Mádl Ferenc köztársasági elnök mellett több párt és szakmai szervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult. Kökény Mihály egészségügyi miniszter a parlamentben napirend előtti beszédében sajnálatát fejezte ki az AB döntése miatt, ugyanakkor hozzátette: megnyugtató, hogy a testület nem a törvény tartalmának vizsgálata alapján helyezi hatályon kívül a jogszabályt.

A kórháztörvény a politikai csatározások eszközévé vált, jelentőségét pedig eltúlozták - mondta el az MTI-nek hétfőn a Fővárosi Szent István Kórház és Rendelőintézet főigazgatója. A hírügynökség kórházakat keresett meg annak kapcsán, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a jogszabályt.

"Inkább politikai harci terep volt ez, valódi befolyása nincs a kórházak működésére" - közölte Molnár Lajos, a Fővárosi Szent István Kórház és Rendelőintézet főigazgatója. Mint mondta, az önkormányzatok eddig is privatizálhattak egészségügyi intézményeket, de ennek szabályozott jogi formáját a kórháztörvény adta volna meg.

A Szent István kórház életében nem okoz zavart, hogy hatályon kívül helyezték a törvényt, mivel "a kórház nagysága és kiemelt szerepe miatt annak privatizációja belátható időn belül úgysem következett volna be, egyes részlegeket pedig mi nem szerettünk volna eddig se és a jövőben sem privatizálni" - fogalmazott Molnár Lajos.

Mint mondta, valóban szükséges bizonyos szabályozás, de az önkormányzatok döntő többsége eddig is felelős tulajdonosa volt az intézményeknek. "Az önkormányzatok felelősége elsősorban, hogy milyen szerződést köt az esetleges részleges vagy teljes privatizációról, amelyet sok egyéb törvény is szabályoz, így az államháztartási törvény, de a polgári törvénykönyv is". Hozzátette: a tulajdonos fővárosi önkormányzat a kórház vezetése véleményének meghallgatása nélkül egyébként sem hozna döntést.

Smrcz Ervin, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója elmondta: a törvény elsősorban a munkaügyi fogalmakkal, a foglalkoztatással és a privatizációval kapcsolatban határozott volna meg olyan szabályokat, "amelyek most a levegőben lógnak". Hozzátette: könnyebb lenne a kórházak helyzete, ha tudnák, mikor kerülhet újra a parlament elé a törvény.

"A törvény hatályon kívül helyezése lehetőséget ad újból a vadprivatizációra, mert a törvény megjelenése előtt lényegében semmi nem szabályozta azt" - közölte Smrcz Ervin, megjegyezve: a törvény szerint a kórházak egyes részlegeit nem, csak a teljes intézményt lehetett volna privatizálni. "Az nagyon rossz dolog, ha a pénzt hozó részlegeket kiprivatizálják, és a többi ott marad, és akkor ott van egy szegényház, amely a veszteséges részeket tartalmazza" - fogalmazott a főigazgató.

Mint mondta, a Heim Pál Gyermekkórház privatizációjáról sosem volt szó. Szerinte elsősorban szanatóriumok és egyéb gyógyszolgáltatást nyújtó intézményeket vásárolnának meg szívesen a befektetők, nem a hagyományos kórházakat. Hozzátette: sok befektető vásárolna egészségügyi intézményeket, ha a kormány és az önkormányzatok garanciát vállalnának a befektetett pénz megtérülésére, azonban "ilyet se a kormány, se az önkormányzatok nem akarnak adni".

Szólt arról is: a törvényt tévesen nevezik kórháztörvénynek, mivel a jogszabály valamennyi egészségügyi intézményre vonatkozik. Megjegyezte: az orvosok tiltakoznának az ellen, hogy a privatizációt ellenzők kérésének megfelelően a privát intézmények, így a fogászatok vagy a háziorvosi rendelők újra állami tulajdonba kerüljenek. Hozzátette: elsősorban a versenyhelyzet megteremtése miatt hasznos lenne, ha néhány kórház magánkézbe kerülne, de a többségének állami tulajdonban kellene maradnia.