Vallásgyakorló a polgármesterek többsége

Az eddigi önkormányzati választások eredményeinek közös jellemzője, hogy a választók mind gyakrabban szavaznak olyan jelöltekre, akik pártoktól függetlenek vagy politikai szempontból semleges nonprofit szervezetek jelöltjei - írja a Népszabadság a KSH felmérése alapján. A lap szerint a pártok háttérbe szorulása főleg a kisebb településeken érezhető.

A felmérés szerint a megválasztott önkormányzati tisztségviselők között az átlagosnál többen vannak, akik a katolikus, a református vagy az evangélikus egyházhoz tartozónak vallják magukat. A polgármesterek körében megközelíti a kétharmadot az aktív vallásgyakorlók aránya - a teljes népességben ez körülbelül 10-25 százalék között van - írja a Népszabadság.

Az adatokból kiderül az is, hogy a megválasztott polgármesterek és képviselők döntő többsége férfi. A nők aránya - amely jelenleg a polgármesterek között 15, a képviselők között pedig 25 százalékos - csak az 1998-as választások után kezdett emelkedni.

A lap szerint a vallásossághoz hasonlóan az átlag népességhez képest jóval magasabb a házasok és kisebb az elváltak aránya az önkormányzati tisztségviselők között. A szavazók szívesebben voksolnak helyben lakó jelöltekre, az önkormányzati döntéshozók kétharmada legalább harminc éve ott él, ahol elindult a választáson.

Fontos kiválasztási szempont lehet az iskolai végzettség is, ami re az utal, hogy az önkormányzati döntéshozók az átlagosnál jóval képzettebbek. Igaz, az Országgyűlés tagjaival összevetve kevésbé kedvező a kép. A parlamenti képviselők között jóval több a felsőfokú végzettségű, az Országgyűlésbe bejutott jelöltek 92 százaléka felsőfokú végzettségű, a polgármesterek esetében ez az arány 44 százalék - derül ki a Népszabadság cikkéből.