Április 1-ig van lehetőség banki adategyeztetésre

A köztársasági elnök alkotmánysértőnek találta a PSZÁF-törvényt, ezért az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult és nem írta alá a jogszabályt. Az Ab soron kívül foglalkozik az üggyel, de még így is egy-két hónap kell a testületnek ahhoz, hogy állást foglaljon. A döntés miatt a parlament a házszabálytól eltérve tárgyalt a törvénynek egy másik részéről, hogy azoknak a banki magánügyfeleknek, akik bankjuk felszólítása ellenére nem egészítették ki személyes adataikat, ne fagyasszák be a számláikat január 1-jén. Az Országgyűlés döntő többsége elfogadta az április 1-jei határidőt.

Az Országgyűlés múlt hétfőn, az ellenzéki frakciók kivonulása után 192 igen szavazattal, négy ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el a PSZÁF-törvényt. A jogszabály már a parlamenti szavazás előtt is heves vitát váltott ki, az ellenzék a javaslat beterjesztésekor közölte, hogy nem ért egyet azzal, és szakmai tisztogatással vádolta a kormányt. A parlamenti szavazás után pedig Varga Mihály, a Fidesz frakcióvezető-helyettese azt mondta, az Alkotmánybírósághoz fordulnak az ügyben, mert szerintük alkotmánysértő az új jogszabály.

Az elfogadott tervezet keretében újraszabályozzák a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) működését. Az ellenzék által leginkább vitatott pontja a törvénynek, hogy a PSZÁF átalakításával megszűnik a felügyelet jelenlegi elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása. A Fidesz szerint azért készítette a kormányoldal a törvénymódosítást, hogy eltávolíthassa Szász Károlyt a pénzügyi felügyelet éléről.

A módosítás után ugyanis az egyszemélyi vezetés helyett egy szakmai testület, a Felügyeleti Tanács irányítja majd a bankfelügyeletet, amelynek elnökét - a miniszterelnök javaslatára - az Országgyűlés választja. A Felügyeleti Tanács legfeljebb öttagú lehet, a tagokat a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Emellett létrehoznak egy főigazgatói posztot, amelyet pályázat útján töltenek be. A Felügyeleti Tanács - amely a jövőben ellátja tehát a PSZÁF elnökének feladatait - tagjainak kinevezéséig a PSZÁF vezetését a főigazgató látja el.

Emellett a törvény egy másik része szerint lehetőséget teremtett volna arra, hogy a banki magánügyfelek december 31-e helyett március 31-éig egészíthessék ki személyes adataikat a bankfiókokban. Mivel azonban a köztársasági elnök hétfőn nem írta alá a jogszabályt, a törvénynek ez a része sem léphet volna életbe idén, ha a képviselők hétfőn nem tárgyalnak a jogszabály ezen részéről. Ez azért volt különösen fontos, mert különben csak néhány napja maradt volna annak a több százezer számlatulajdonosnak, akik eddig bankjuk felszólítása ellenére nem pontosították, egészítették ki személyes adataikat. Aki nem tesz eleget időben a felszólításnak, annak befagyasztják számláját, így nem tud sem pénzt felvenni, sem átutalni.

A parlament az év végi roham elkerülése érdekében a házszabálytól való eltéréssel tárgyalta még hétfőn a jogszabálynak azokat a részeit, amelyek a bankszámla-tulajdonosok adatkiegészítési kötelezettségét érintik. A kormány és a fideszes Rogán Antal is kidolgozott egy-egy javaslatot a számlatulajdonosok adatszolgáltatási kötelezettségeivel kapcsolatban. A parlament többsége végül a Rogán Antal által benyújtott javaslatot támogatta. Az Országgyűlés 352 igen szavazattal, egy ellenében elfogadta a módosítást, amely december 31. helyett április 1-ig ad időt arra, hogy az emberek adategyeztetés céljából személyesen felkeressék bankjukat.

"Többszázezer ember gondját, a két ünnep között a bankoknál való sorban állást iktatja ki a módosítás" - mondta Rogán Antal az összevont általános és részletes vitában. Veres János pénzügyi államtitkár viszont azt mondta, a kormány és a kormányoldal kényszerhelyzetbe került, és egy rossz javaslatot kell elfogadnia, mert az ellenzék nem támogatta a kormányjavaslatot, és ragaszkodott saját előterjesztéséhez.

Gyurcsány Ferenc hétfőn újságíróknak azt mondta, a PSZÁF-törvény előzetes normakontrollra küldésével megerősödhet az a vélemény, hogy "párhuzamos hatalom" létezik ma Magyarországon. A sportminiszter elmondta, a törvény vitája során érdemi, alkotmányos aggály nem merült fel, viszont a két oldal közötti szokatlanul éles küzdelem alakult ki.

"Ebben a helyzetben bármilyen fajta lépése a köztársasági elnök úrnak olyanfajta magatartásnak számíthat egyesek szemében, amely megerősíti azt a véleményt, hogy létezik együttműködés a mai ellenzéki párt és az általa jelölt vagy kinevezett közjogi méltóságok és köztisztviselők között annak érdekében, hogy létezhessen egy párhuzamos hatalom ma Magyarországon" - fogalmazott az MSZP-s politikus.