A pénzügyminiszter és a főpolgámester tavaly decemberben állapodott meg a 4-es metró finanszírozási kérdéseiről, ezt hagyta most jóvá a kormány. Ezek szerint a 300 milliárd forintra tervezett költségekből a kormány 210 milliárdot vállal magára, a főváros pedig 90 milliárd forinttal járul hozzá a beruházáshoz. A szerződés az első ütemben megépülő Kelenföldi pályaudvar és a Keleti pályaudvar közti szakasz megépítését, valamint a metróvonal Bosnyák térig való meghosszabbításának előkészítését foglalja magában.
A Dél-Buda és Rákospalota közötti metróvonal megvalósításának terve már a 70-es években felmerült. Az Antall-kormány idején, 1992-ben nemzetközi tendert írtak ki egy hétállomásos (Kelenföld és Kálvin tér közötti) szakasz megépítésére, ezt azonban később érvénytelenítik. A Horn-kormány aaról határozott 1997-ben, hogy Budapest negyedik metróvonala (7,3 kilométer, 10 megállóhely) 1998 második felétől 2003-ig, a Kelenföldi pályaudvar és a Keleti pályaudvar között épül meg. A 140-160 milliárd forintos beruházás 40 százalékát a főváros, 60 százalékát pedig a kormány fedezte volna. 1998 tavaszán aláírták a vonal felépítéséhez szükséges hitel- és állami garanciaszerződéseket. Az Orbán-kormány azonban magasnak ítélte a 160 milliárd forintra becsült építési költséget, ezért '98 őszén úgy döntött, hogy a beruházásban nem vesz részt. Hosszas pereskedés után a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy az államnak nem kell kifizetnie a szerződésben vállalt összeget. A beruházás előtt a kormányváltás nyitotta meg az utat, de a fővárosnak így is hosszasan kellett alkudoznia a kormányzattal a pénzügyi feltételekről.
Demszky Gábor egy közvélemény-kutatásra hivatkozott, amely szerint a budapestiek kétharmada úgy gondolja, hogy az Orbán-kormány bukásában komoly szerepet játszott a 4-es metró építésének leállítása. A főpolgármester szerint még ebben a félévben ki fogják tudni írni a metróépítésre a tendereket, amennyiben idejében megkapják a még hiányzó engedélyeket.