Csak az emberiség elleni bűncselekmények elkövetőit zárná ki az EPP

Az eredeti változathoz képest némileg enyhített formában fogadta el az Európai Néppárt (EPP) azt a határozatot, amely a kommunizmus elítéléséről és az áldozatokról való megemlékezésről szól. Az elfogadott javaslatban már csak azokat szólították fel, akik emberiség elleni bűncselekményt követtek el vagy elnyomó kommunista erőszakszervezet tagjai voltak, ne töltsenek be funkciót az EU-intézményekben.

A 20. században két embertelen totalitárius rezsim fejlődött ki - a kommunizmus és a nácizmus -, s mindkettő több millió áldozatot követelt. A nácizmus veresége a második világháborúban lehetővé tette, hogy bűneit kivizsgálják és elítéljék, a bűnösöket bíróság elé állítsák. A kommunizmus összeomlott, de hasonló nemzetközi elítélés nem követte.

a) Figyelemmel az érintett országok parlamentjeinek deklarációira,

b) Miközben a náci és a fasiszta önkényuralom joggal nemzetközi elítélésben részesült, aközben a kommunista önkényuralom még nem ítéltetett el erkölcsileg,

c) Miközben a világ különböző részein néhány totalitárius kommunista rezsim még mindig ragaszkodik hatalmához, aminek népeik jóléte fizeti meg magas árát,

d) Miközben az kommunista önkényuralom hatalomba való visszatérésének veszélye nem tűnt el, és ezen ideológia továbbra is veszélyezteti a világ békéjét és a nemzetek szabad fejlődését,

e) Miközben a fasizmus elleni harc megmutatta, hogy egy rezsim megdöntése nem jelenti az ideológia bukását, és hogy az elkövetett bűnök emlékét meg kell őrizni annak érdekében, hogy megakadályozzuk a totalitárius eszmék és gyakorlatok újjáéledését.

1. Hangsúlyozza a tényt, hogy Közép- és Kelet-Európa önkényuralmi rezsimjei különböző nemzetiségű ártatlan emberek millióit gyilkolták meg, és sokakat tettek tönkre súlyosan megsértve emberi jogaikat, különös tekintettel:

· emberek millióinak - köztük idős embereknek, betegeknek, várandós asszonyoknak, gyermekeknek és csecsemőknek - Szibériába és más helyekre történő deportálására,

· népcsoportoknak szülőhazájukból történő elűzésére,

· a diktatúra politikai ellenfeleinek üldözésére és az ellenük irányuló koncepciós perekre,

· az illegitim parlamenteket eredményező ál-választásokra, a hatalom elbitorlására és az ilyen rezsimek de facto visszaéléseire,

· elsősorban politikai foglyoknak és raboknak koncentrációs táborokban, börtönökben és internáló táborokban történő embertelen kezelésére és kínzására,

· az etnikai alapú üldözésre, amely gyakran népirtással ért fel,

· a vallási alapú üldözésre,

· a társadalmi alapú üldözésre,

· a biztonsági szolgálatoknak az emberek élete feletti teljes ellenőrzésére és a magánéletük megsértésére,

· a gyűlölet eszméjének meghirdetésére és terjesztésére,

· az egyesülési és gyülekezési jog megtiltására,

· a mozgásszabadság belföldi és külföldi korlátozására,

· a politikai prularizmus, a lelkiismereti szabadság és a kommunista önkényuralmi eszmén kívüli politikai nézetek kinyilvánítási szabadságának súlyos megsértésére,

· a szabad információhoz történő hozzáférés megtiltására és a sajtószabadság teljes hiányára,

· a föld és a magántulajdon más formáinak kisajátítására,

· a demokratikus küzdőtéren kívül harcoló forradalmi kommunista mozgalmak támogatására,

· pénzügyi forrásoknak külföldre történő exportálására, amelyek - bár sorsuk a mai napig ismeretlen - határozottan az érintett államok népeinek tulajdonát képezik.

2. Megállapítja, hogy bármely önkényuralmi rezsim minden áldozatának egyenlő a méltósága és igazságot érdemel;

3. Aggodalmát fejezi ki, hogy a mai napig nincs megfelelő értékelés a Közép- és Kelet-Európában bekövetkezett óriási mértékű emberveszteség és milliók szenvedése kapcsán;

4. Tudomásul veszi, hogy e rezsimek összeomlását követően fontos történeti kutatásokra került sor;

5. Sürgeti a teljes igazság felderítését az emberi jogok megsértéséről az önkényuralmi rendszerek idején, amely a poszt-totalitárius Európában a társadalom erkölcsi újjáéledésének motorja lehet;

6. Sürgeti egy független szakértői szervezet felállítását az önkényuralmi kommunizmus idején elkövetett emberi jogsértésekről szóló információk összegyűjtésére és értékelésére;

7. Felkéri a tagországokat és a csatlakozó országokat, hogy állítsanak fel nemzeti bizottságokat a kommunista önkényuralom idején elkövetett emberi jogsértések kivizsgálására, amely a független bírósághoz nyújtaná be vizsgálódásának eredményeit;

8. Felkéri a tagországokat és a csatlakozó országokat, hogy töröljék el azon dokumentumok titkos jellegét - ha még léteznek ilyenek -, amelyek fényt deríthetnének a kommunizmus idején elkövetett emberi jogsértésekkel kapcsolatos esetekre, különösen azokra, amelyeket a titkosszolgálatok és a politikai rendőrség követett el, és bátorítja az állampolgárokat, hogy lépjenek elő és tanúskodjanak ezen eseményekről a fenti bíróság és a nemzeti bizottságok előtt;

9. A bíróságok által összegyűjtött és értékelt információk alapján:

a) felkéri az Európai Uniót, hogy fogadjon el hivatalos deklarációt az önkényuralmi kommunizmus elítéléséről,

b) felhív egy európai kutató- és dokumentációs központ létrehozására, amely folytatná a kommunista önkényuralomról szóló információk gyűjtését, összesítését és nyilvánosságra hozatalát, és amely a további tanulmányozás és történelmi kutatás fókuszát biztosítaná;

c) javasolja a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja kijelölését;

d) és a kommunizmus áldozatainak emlékmúzeuma létrehozását.

Felhívja mindazokat, akik politikai funkciót kívánnak ellátni az EU-intézményekben, hogy hozzák nyilvánosságra a volt kommunista államokban végzett szakmai és politikai tevékenységüket, és hogy tartózkodjanak európai poszt betöltésétől, amennyiben valamely elnyomó kommunista erőszakszervezet tagjai voltak, vagy részt vettek az emberiség elleni bűntettekben.

[origo]/MTI