A fővárosi közgyűlés megszavazta Demszky Gábor főpolgármester javaslatát, amelynek értelmében nem engedélyezik Teleki Pál volt miniszterelnök szobrának felállítását. A Fidesz képviselői végül nem nyomtak gombot, a MIÉP nemmel voksolt.
A szavazást több mint egyórás vita előzte meg a Fővárosi Közgyűlésben. A javaslat előterjesztője, Demszky Gábor főpolgármester kijelentette, hogy a Teleki-szobor felállítása azt a képzetet kelthetné, hogy a városvezetés támogatja a korábbi bűnök legitimálását. A főpolgármester ezért azt javasolta a közgyűlésnek, hogy ne támogassa a Teleki Emlékbizottság által kezdeményezett szoborállítást. Demszky jelezte azt is, hogy a jövőben sem támogatja azt, hogy szobrot emeljenek Telekinek.
Zsinka László (MIÉP) azt a kérdést tette fel Demszkynek, hogy honnan kapott parancsot arra, hogy visszavonja a szoborállításra vonatkozó korábbi támogatását. Demszky azt válaszolta, hogy szó sincs összeesküvésről, senki sem irányította döntését. A főpolgármester ugyanakkor elismerte, hogy döntését befolyásolta a több száz ember által aláírt tiltakozó levél.
Kupper András, a Fidesz-MKDSZ frakcióvezetője nem tartja helyesnek, hogy a Közgyűlés elé került az ügy, és hogy politikai vita alakult ki a szoborállítás körül. Kupper ezért azt javasolta, hogy az ügyet utalják vissza a kulturális bizottságnak, és ott döntsenek róla. A képviselők azonban úgy szavaztak, hogy a szoborügy továbbra is a Közgyűlés napirendjén marad.
A folytatódó vitában Szőke László (MDF) azt mondta, hogy a huszadik századi magyar történelemben nincs olyan politikus, akinek szerepéről konszenzus alakult volna ki. Szőke Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Nagy Imrét és Károlyi Mihályt hozta föl példának.
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) közölte, hogy egyetértenek Demszkyvel, nincs itt az ideje annak, hogy Telekinek szobra legyen Budapesten.
Marsi Péter Pál (MIÉP) emlékeztetett arra, hogy Kecskeméten van Telekiről elnevezett tér, Sopronban utat neveztek el a miniszterelnökről, Gödöllőn pedig szobrot állítottak neki. A képviselő egyúttal javaslatot tett arra, hogy távolítsák el a Kossuth térről Károlyi Mihály szobrát - ezt a javaslatot a Közgyűlés később leszavazta.
Zsinka László (MIÉP) a Churchillnek állított szobrot hozta fel példának, állítása szerint a brit politikusnak is voltak antiszemita tárgyú írásai, és végső soron Churchill csatoltatta Magyarországot a szovjet blokkhoz. Zsinka szerint mindezek ellenére az ő szobrának felállítását támogatta a főváros.
Bőhm András (SZDSZ) kijelentette, hogy neki és az SZDSZ-frakciónak egyaránt az a meggyőződése, hogy mindenkit a saját történelmi korába helyezve kell megítélni. Elmondása szerint ugyanakkor a mai napig elmaradt a szembenézés a múlttal, a II. világháború előtti és utáni korszakkal egyaránt. Bőhm hozzátette, hogy a jelek szerint erre még most sem érett meg a helyezet.
A szoborállítást a Teleki Emlékbizottság kezdeményezte, még a Fidesz kormányzása idején. A főváros kulturális bizottsága korábban már engedélyezte, hogy felállítsák Teleki Pál egykori miniszterelnök szobrát. A szoborállítás ellen azonban többen tiltakoztak, Teleki első miniszterelnöksége idején fogadták el ugyanis a zsidók egyetemre való bejutását korlátozó rendeletet, majd később ő hozta meg a hírhedt zsidótörvényeket. Demszky Gábor főpolgármester a tiltakozás hatására felfüggesztette a szobor engedélyezési eljárását, a fővárosi MSZP-frakció pedig kezdeményezte, hogy a Közgyűlés döntsön a Teleki-szobor sorsáról.