Rossz a PSZÁF-törvény, de Szászt elküldhetik

Az Alkotmánybíróság mai döntése szerint ugyan elmozdítható posztjáról Szász Károly PSZÁF-elnök, de a szervezetről szóló jogszabályban meghatározott eljárás az alaptörvénybe ütközik. Az indoklás szerint az átalakítás menete jogbizonytalanságot eredményezne, mert a legfontosabb hatósági jogkörök gyakorlását meghatározatlan ideig lehetetlenné tenné a törvény. Maga az átszervezés viszont nem alkotmányellenes - állapította meg a testület.

Az Alkotmánybíróság azt követően döntött a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló, úgynevezett PSZÁF-törvényről, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért a testülettől. Mádl egyrészt azt kifogásolta, hogy a kormány nem egyeztetett az érintettekkel, másrészt úgy vélte: a törvény egyedi személyi döntést mond ki normatív, törvényi formában. Azt is kifogásolta a köztársasági elnök, hogy a szervezet átalakítása sérti a viszonylagos állandóság és a kiszámíthatóság követelményét. A törvényt tavaly december 15-én fogadta el az Országgyűlés.

Az Alkotmánybíróság a ki nem hirdetett törvény két bekezdését találta alkotmányellenesnek, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke és helyettesei megbízatásának megszűnését és ehhez kapcsolódóan átmeneti szabályokat állapítottak meg.

A döntés indokolása szerint "a vizsgált konkrét rendelkezések szabályozási tartalma jogbizonytalanságot eredményez, mert a Felügyelet működésében az ügyek átmeneti vitelének csak egy részét biztosítja, illetve a legfontosabb hatósági jogkörök gyakorlását meghatározatlan ideig lehetetlenné teszi" - áll az Alkotmánybíróság közleményében.

Ugyanakkor az Alkotmánybíróság nem állapította meg a törvény egészének alkotmányellenességét amiatt, hogy a kormány csak részben tett eleget a törvénytervezet előkészítése során előírt egyeztetési kötelezettségének. Az Alkotmánybíróság határozata értelmében szintén nem alkotmányellenes a felügyelet átszervezése.

Az Alkotmánybíróság többségi döntéséhez négy alkotmánybíró párhuzamos indokolást, hárman pedig különvéleményt csatoltak.