Rossz a PSZÁF-törvény, de Szászt elküldhetik

Az Alkotmánybíróság mai döntése szerint ugyan elmozdítható posztjáról Szász Károly PSZÁF-elnök, de a szervezetről szóló jogszabályban meghatározott eljárás az alaptörvénybe ütközik. Az indoklás szerint az átalakítás menete jogbizonytalanságot eredményezne, mert a legfontosabb hatósági jogkörök gyakorlását meghatározatlan ideig lehetetlenné tenné a törvény. Maga az átszervezés viszont nem alkotmányellenes - állapította meg a testület.

"Tiszteletben tartjuk az Alkotmánybíróság döntését, és annak örülünk, hogy a törvény lényegi részét elfogadta a testület" - mondta az [origo]-nak Molnár László, az MSZP gazdasági és költségvetési munkacsoportjainak tagja. Megjegyezte: meg kell várni az Alkotmánybíróság írásos döntését ahhoz, hogy a további lépésekről dönteni lehessen. Úgy vélte: a törvény többi része életbe léphet, és ez a fontos. "Azt szerettük volna, hogy bezáruljanak a kiskapuk, fokozott védelem érvényesüljön" - közölte a szocialista politikus, aki fenntartja Szász Károllyal kapcsolatos kritikáit. A személyi kérdésekről pedig szerinte a pénzügyi tárcának és a kormánynak kell döntenie.

A kormányzatnak az Alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban egy véleménye lehet, hogy tudomásul veszi a határozatot és hozzájárul ahhoz, hogy az alkotmányosság keretein belül maradó új szöveg szülessék a törvényben - mondta Terták Elemér, a Pénzügyminisztérium államtitkára az Alkotmánybíróság állásfoglalásáról kedden. Az államtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény legtöbb paragrafusát rendben találta az Alkotmánybíróság, tehát - mint vélekedett - a PSZÁF-vezetés új szerkezetének a megalkotása összhangban van az alkotmánnyal. Terták Elemér elmondta: az új vezetés struktúrája a törvény megszavazása után kialakítható. Ez nem jelent szükségszerűen személyi változást, de azt is magával vonhat - tette hozz.

Gál J. Zoltán kormányszóvivő úgy vélte, hogy az Alkotmánybíróság döntése igazolta a kormány szándékainak helyességét és törvényességét, hogy a hatmillió betétes érdekében változtatni kell a PSZÁF szervezeti felépítésén, ki kell terjeszteni a felügyelet hatáskörét és meg kell erősíteni a független szakmai ellenőrzést. "Nem igazolódtak a korábban többek által hangoztatott aggályok, a törvényjavaslat túlnyomó többsége, annak lényegi részei ellen az Alkotmánybíróság kifogást nem emelt" - hangsúlyozta keddi közleményében a kormányszóvivő.

Gál J. Zoltán kijelentette: az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy a PSZÁF testületi vezetésére vonatkozó kormányjavaslat összhangban van az alkotmányos előírásokkal. A PSZÁF új szervezeti felépítésének kialakításakor a kormány európai példákat is figyelembe vett. "Az egyszemélyi irányítás és döntéshozatal helyett egy nagytekintélyű, különböző szakterületet képviselő szakmai testület biztosíthatja a felügyelet függetlenséget és a több szempontot is mérlegelő szakmaiságát" - mondta. A kormányszóvivő úgy vélte, hogy az AB jogtechnikai jellegű kifogást csupán a szervezeti átalakításból fakadó átmeneti időszak szabályozása kapcsán emelt.

Áder János, a Fidesz frakcióvezetője úgy kommentálta az AB-döntést, hogy az beigazolta: Medgyessy Péter alkotmányellenesen akarta eltávolítani Szász Károlyt. "A módszer, amit Medgyessy Péter kieszelt, sérti a jogbiztonságot, és sérti a betétesek biztonságát is" - tette hozzá. Az ellenzéki politikus a brókerbotrányra utalva azt mondta, a kormányfő azért akarta és akarja Szász Károlyt mindenáron eltávolítani, mert a PSZÁF-elnök lerántotta a leplet egy, "a szocialistákat érintő súlyos bűncselekményről".