Rossz a PSZÁF-törvény, de Szászt elküldhetik

Az Alkotmánybíróság mai döntése szerint ugyan elmozdítható posztjáról Szász Károly PSZÁF-elnök, de a szervezetről szóló jogszabályban meghatározott eljárás az alaptörvénybe ütközik. Az indoklás szerint az átalakítás menete jogbizonytalanságot eredményezne, mert a legfontosabb hatósági jogkörök gyakorlását meghatározatlan ideig lehetetlenné tenné a törvény. Maga az átszervezés viszont nem alkotmányellenes - állapította meg a testület.

A jogszabályt 192 szavazattal, négy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. Az ellenzék nem szavazott, sőt a voksolás után tiltakozásképpen kivonult a parlamenti ülésteremből. A Fidesz és az MDF szerint ugyanis a törvénymódosítás egyetlen célja a PSZÁF jelenlegi elnökének, a Pannonplast-ügyet és ezzel a K&H Equities-botrányt feltáró Szász Károlynak az eltávolítása a felügyelet éléről.

A kormány azt követően jelentette be törvénymódosítási javaslatát, hogy az október 29-i kormányülésen elutasította a PSZÁF 2002-es évéről szóló beszámolóját. Mindezt a kötelező gondosság elmulasztásával, az együttműködési készség hiányával és gazdálkodási hiányosságokkal indokolta. A kormány és a kormánypártok elsősorban a júniusban kirobbant K&H-botrány miatt tartják felelősnek Szász Károlyt. A bankfelügyelet szerintük azért nem látta el megfelelően a feladatát, mert nem akadályozta meg a visszaéléseket.

A parlament által elfogadott, de ki nem hirdetett törvény keretében újraszabályoznák a PSZÁF működését. Az egyszemélyi vezetés helyett egy szakmai testület, a Felügyeleti Tanács irányítaná a bankfelügyeletet, amelynek elnökét - a miniszterelnök javaslatára - az Országgyűlés választja. A Felügyeleti Tanács legfeljebb öttagú lehet, a tagokat a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Emellett létrehoznak egy főigazgatói posztot, amelyet pályázat útján töltenek be. A PSZÁF-törvény szerint az új hivatal főigazgatója negyedévente köteles beszámolni a pénzügyminiszternek. Évente a pénzügyminiszteren keresztül számol be a hivatal az Országgyűlésnek. A hivatal élén álló főigazgatót és két helyettesét a miniszterelnök nevezi ki vagy menti fel. Kinevezésük továbbra is hat évre szól. A főigazgató tanácskozási joggal vesz részt a Felügyeleti Tanács ülésein.

Emellett a törvény egy másik része lehetőséget teremtett volna arra, hogy a banki magánügyfelek december 31-e helyett március 31-éig egészíthessék ki személyes adataikat a bankfiókokban. Mivel azonban a köztársasági elnök nem írta alá a jogszabályt, a törvénynek ez a része sem léphetett volna életbe, ha a képviselők külön nem tárgyalnak a jogszabály ezen részéről. Ez azért volt különösen fontos, mert különben csak néhány napja maradt volna annak a több százezer számlatulajdonosnak, akik eddig bankjuk felszólítása ellenére egészítették ki személyes adataikat. Aki nem tesz eleget idejében a felszólításnak, annak befagyasztják számláját, így nem tud sem pénzt felvenni, sem átutalni. A parlament az év végi roham elkerülése érdekében a házszabálytól való eltéréssel tárgyalta még aznap a jogszabálynak azokat a részeit, amelyek a bankszámla-tulajdonosok adatkiegészítési kötelezettségét érintik.A módosítás december 31. helyett április 1-ig ad időt arra, hogy az emberek adategyeztetés céljából személyesen felkeressék bankjukat.

[origo]/MTI