Két napig járta különböző műszerekkel felszerelt autójával a főváros útjait Sánta László, az Autótulajdonosok Országos Érdekvédelmi Szervezetének elnöke, hogy hiteles képet tudjon mutatni a kátyú-helyzetről. "A rossz minőségű utakon csak harminccal mentem, de így is jelezték a műszerek a futóművet ért jelentős terhelést egy-egy kátyúnál" - mondta Sánta László az [origo]-nak. A kátyús utak miatt jelentősen csökken a gumiabroncsok, a lengéscsillapítók, a csapágyak és a gömbcsuklók élettartama - állapították meg a vizsgálatot felügyelő közlekedési szakemberek.
A rossz lengéscsillapító miatt másképp kopik a gumi, ezért ez további, később jelentkező gondokat is okoz. Mindezek miatt nő a fékút is, tehát bizonyos helyzetekben veszélyesek lehetnek ezek a meghibásodások, melyeket az autósok nem vesznek azonnal észre - tette hozzá. Előfordulhat az is, hogy egy hatalmas kátyúba zökkenéskor az autón szemmel látható sérülés nincs, de a gumin kis szakadás keletkezik, ami miatt néhány nap múlva - nagyobb terhelés alatt - a gumi felrobban. A fővárosihoz hasonló rossz utak egyharmadára csökkentik az autó élettartamát, vagyis jó minőségű utakon háromszor annyi ideig futhat egy autó, mint itt - mondta Sánta László, aki kétnapos vizsgálatának megállapításait minden illetékesnek a rendelkezésére bocsátja, ha ezt kérik tőle.
A később jelentkező károk megtérítésére nincs lehetőség, legtöbb esetben maguk az autósok sem gondolnak rá, hogy egy (vagy több) korábbi kátyú okolható a meghibásodásért. Az utak kezelőjéhez csak akkor lehet kártérítési igénnyel fordulni, ha jól látható, nagyobb sérülés keletkezik az autón. Ilyenkor rendőrt kell hívni, hogy hivatalos jegyzőkönyvet készítsen a sérülésről, de a bizonyításhoz fényképre vagy tanúk beszámolójára is szükség van - mondta Sánta az [origo]-nak. A kiérkező rendőr nem készít fotót, ezért az autósnak kell fényképet készítenie, ha bizonyítani akarja a kárát - tette hozzá.