Porcelán fogtömést nem, gipszet viszont kaphatunk majd ingyen is május 1-jétől, ha valamelyik uniós tagállamba utazunk. Az EU-s szabályok szerint a tagállamok állampolgárainak a sürgősségi ellátások ingyen járnak országuk határát átlépve is.
Az Unió három személyi kategóriát különböztet meg. A turisták és az ideiglenesen kint tartózkodók Magyarország uniós csatlakozása után egy egészségügyi nyomtatvány felmutatásával a sürgősségi ellátásokat és az azokhoz szükséges gyógyszereket kaphatják meg ingyen. Azaz, ha valaki eltöri a kezét Németországban, a helyi kórházban ingyen ellátják, begipszelik a kezét és a szükséges orvosságokat is megkapja.
A kiküldött dolgozók és a más uniós tagországban tanuló diákok a sürgősségi mellett a szükséges ellátásokat is megkapják (ez egyébként június 1-jétől az első kategóriába tartozóknak is jár majd). Azaz szükség esetén egy sima fogtömést, vagy gyökérkezelést is ingyen végeztethetnek el a fogadó országgal.
Azok pedig, akik átköltöznek egy másik tagországba, a teljes orvosi- és gyógyszerellátást, illetve egyéb társadalombiztosítási (tb) juttatásokat - például nyugdíj - is megkapják. Nekik csak azokért az ellátásokért kell fizetniük, amelyeket az adott ország állampolgárai számára sem fizet a helyi tb.
"Az EU-ban nincs harmonizáció a tb területén, minden tagállam maga dönti el, milyen rendszerben támogatja a gyógyszerárakat és az egészségügyi ellátást" - mondta az [origo]-nak Lengyel Balázs, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nemzetközi és európai integrációs főosztályvezetője. Az egyetlen szabály, hogy ne kerüljön rosszabb helyzetbe egyetlen uniós állampolgár sem azzal, hogy átlép egy országhatárt.
Ez azt jelenti, hogy abban az országban, ahol egy ellátás ingyenes, ott - a helyi szabályok szerint - minden uniós állampolgár ingyen jut az adott kezeléshez, gyógyszerhez. Ahol viszont fizetési kötelezettség van, ott ki kell fizetni a beavatkozásokat, kezeléseket, mert sem a fogadó ország, sem a származási ország nem nyújt fedezetet azokra. Lengyel szerint azonban a támogatott ellátások köre a legtöbb uniós tagországban megegyezik, így nem kell attól tartani, hogy valamilyen ellátást azért nem kapunk meg, mert különleges szabályok vonatkoznak rá. A főosztályvezető példaként említette, hogy néhány uniós tagországban - a magyar gyakorlattal ellentétben - nem jár tb-támogatás a vakvezető kutyák után, de vannak eltérések a gyógyfürdő- és szanatórium-beutalóknál, illetve a fogászati ellátásban is.
Gyógyszerekből csak azokhoz juthatunk hozzá csökkentett áron, amelyeket helyben írnak fel és amelyeket a helyi tb is támogat. Magyar receptre nem kaphatunk gyógyszert más EU-tagországban és változó az is, hogy milyen mértékben támogat a tb egy-egy orvosságot.
Az EU-s betegellátási rendszer a jelenleginél nagyobb terhet jelent majd a tb-nek, Lengyel szerint azonban nem kell attól tartani, hogy ellátási problémák lesznek, vagy beindul a gyógyszerturizmus. Ausztriával 2000-ben, Németországgal pedig 2001-ben kötött olyan megállapodást az OEP, melynek értelmében a kölcsönös beteg- és gyógyszerellátást az uniós rendszer mintájára működtetik. Lengyel elmondta, a tapasztalatok szerint ugyan jelentősek a költségkülönbségek, a magyar tb többet fizet, azonban a külföldön ellátott magyar betegek utáni kiadások nem haladják meg a 100 millió forintot. A főosztályvezető szerint ez az összeg a csatlakozás után elérheti az 1 milliárd forintot.