Holokauszt: magyarok követték el magyarok ellen

A holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja előestéjén, csütörtökön megnyílt a budapesti Holokauszt Emlékközpont. Az intézmény egyik legfontosabb céljának a holokauszttal való szembesítést, és a magyarok felelősségének bemutatását tartják. A magyar állami vezetők beszédeikben a magyar politika és társadalom felelősségét is megemlítették a szörnyű tragédia bekövetkeztében: "ezen aljas bűnt magyar emberek követték el magyar emberek ellen" - mondta ki a miniszterelnök.

A holokauszt múzeum megnyitóján jelen volt az izraeli és a magyar államfő, a magyar miniszterelnök, jelenlegi és korábbi kormánytagok, a parlamenti pártok képviselői, valamint számos közéleti méltóság. Az eseménnyel egyidejűleg Auschwitzban megnyílt az új magyar állandó kiállítás, míg Jeruzsálemben és Washingtonban megemlékezést tartottak.

Medgyessy: magyar emberek követték el magyar emberek ellen

"A holokauszt utáni minden nemzedék legfőbb kötelessége: emlékezni és emlékeztetni. A felejtés ugyanis a zsarnokság szövetségese, a megbocsátás és az emlékezés a szabadságé" - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök az emlékközpont megnyitóján. Medgyessy Péter a hatvan évvel ezelőtti magyarországi eseményekre, a holokausztra emlékeztetve azt mondta, "a köztársaság miniszterelnökeként kimondom: ezen aljas bűnt magyar emberek követték el magyar emberek ellen. Nincs mentség, nincs magyarázat". "Ez a nemzeti sorstragédia - hatszázezer zsidó magyar származású ember meggyilkolása szörnyű, gonosz tett, embertelen tett volt" - szögezte le. A kormányfő közölte, "van feladatunk: kutatni és elmondani az igazat, kijavítani, aki téved és felelősségre vonni, aki hazudik. És - mindenekelőtt - fejet hajtani azok előtt, akik szenvedtek".

Medgyessy Péter szavai szerint fontos hely a Holokauszt Emlékközpont. "A holokausztban meggyilkolt sok-sok hétköznapi embert családjának visszaadni nem tudjuk. De helyettük a múltat őszintén és hitelesen továbbadni: ez kötelességünk" - mondta a miniszterelnök.

Hiller: a holokauszt össztársadalmi ügy

"Szembe kell nézni a múlttal, s ki kell mondani: a hat évtizeddel ezelőtti vezényelt szörnyűség, a holokauszt nem zsidó ügy, nem cigány ügy, hanem össztársadalmi ügy, egyetemes emberi kérdés, amelyet önmagában sem egy felekezet, sem egy csoport, sem egy párt nem tud oldani" - mondta Hiller István kulturális miniszter, aki hivatalosan megnyitotta az emlékközpontot. Szavai szerint ez hivatalos szinten nem megoldható, "a politikának ugyanakkor van szerepe, és fontos, hogy ezt a szerepet megtalálja". A kulturális miniszter szólt arról, hogy az oktatásnak és a kultúrának meghatározó szerepe van abban, hogy a múltat ismerjük. "Ezért fontos és jó dolog, hogy néhány éve, még a korábbi kormány döntése nyomán április 16-a a holokauszt emléknapjaként jött létre, és az iskolákban ekkor megemlékezéseket tartanak (...)".

Kacav: a magyarok is együttműködtek a nácikkal

"Nagyra becsülöm Magyarországot döntéséért, hogy holokauszt múzeumot nyit" - jelentette ki Móse Kacav, izraeli államfő, akinek szavai szerint "ez a múzeum szimbolizálja Magyarország felelősségvállalását a szerepért, amit betöltött hatszázezer zsidó elpusztításában, akikért ő felelőséggel tartozott a háború alatt". "A magyarok is együttműködtek a nácikkal, és központi szerepet vállaltak zsidó testvéreik országból való elhurcolásában; partnerek voltak abban a szörnyű gyilkosságban, melynek nincs párja a történelemben" - mondta ki az izraeli államfő, aki idézett a nagyváradi deportálás egyik szemtanújának leírásából, amely a csendőrök kegyetlenkedéseit is bemutatta: "a vagonokba olyan sok embert zsúfoltak be, hogy sokuknak kilógott valamelyik végtagjuk. Az egyik csendőr olyan erővel csukta be a vagonajtót, hogy egy öregasszony keze mint egy letörött faág hullott le a földre."

Móse Kacav szerint hatvan évvel "az antiszemitizmus ördöge újra megjelenik Európában". Azt mondta, a borzalmak emléke évtizedeken át visszatartotta az antiszemitizmus kitörését, "de a vészkorszak elrettentő ereje, úgy tűnik, gyengül".

Mádl: segítő kezünk gyenge volt

"A tragédia végkifejlete lehetett valahol messze, tőlünk messze, de ez nem változtat azon, hogy a lehetősége itt nyílt meg, a bűnös közreműködők itt éltek, a vétlenek bűnös közönye itt működött. Nem mentség, hogy a világ is hallgatott. Mindez itt történt. Ellenálló erőnk itt volt kevés. Segítő kezünk itt volt gyenge" - mondta beszédében Mádl Ferenc köztársasági elnök. Szavai szerint "Ez az intézmény nem csak a mártír zsidóság emlékhelye. Mindnyájunké. Az egész magyar társadalomé. Érző és gondolkodó ember számára nincsen kétféle halott, kétféle áldozat. Minden áldozat fáj nekünk" - mondta az "emlékező közösséghez" intézett beszédében az államfő. Mádl Ferenc kijelentette: a holokauszt nem csupán történelem, hanem "a mai nemzedékek velünk élő múltja; itt van velünk nagyon sokféle módon, zsidók és nem zsidók sorsában egyaránt".