Újra próbálkozik a kormány az elektronikus szavazással

Miután a csütörtök délutáni négypárti egyeztetésen nem képviselteti magát a Fidesz, valószínűleg ismét el fog bukni a kormánynak az a kezdeményezése, hogy a jövőben a külképviseleteken elektronikus úton lehessen szavazni az országgyűlési választásokon és az országos népszavazásokon.Az európai parlamenti választás esetében a hasonló javaslat már egyszer megbukott, mivel a Fidesz nem támogatta. A választási eljárásról szóló törvény kétharmados, így a Fidesz támogatására is szükség lenne.

Az európai uniós csatlakozást követően a magyarok nemcsak akkor szavazhatnak, ha az országban tartózkodnak, hanem az alkotmány értelmében biztosítani kell számukra a külképviseleteken való szavazás lehetőségét is. Ennek megvalósítása érdekében nyújtotta be a kormány április közepén a választási eljárásról szóló törvény módosítására tett javaslatát, mely rögzíti, hogy a külképviseleteken - országgyűlési képviselő-választás és országos népszavazás esetén - elektronikus úton lehet szavazni.

Mivel a törvény kétharmados támogatást igényel, vagyis a Fidesz nélkül nem lehet elfogadni, a Belügyminisztérium négypárti egyeztetést kezdeményezett az ügyben. A csütörtök délutáni találkozón azonban a Fidesz nem képviselteti magát.

Hasonló kezdeményezésre már volt példa: az európai parlamenti (EP) választásról szóló törvény esetén is először elektronikus úton való külképviseleti szavazást kezdeményezett a kormány. Ezt a kormánypártok támogatták, az ellenzék azonban nem. Az akkori érvek szerint a Fidesz nem tartotta elég biztonságosnak az elektronikus úton történő szavazást, hanem ragaszkodott ahhoz, hogy szavazatszámláló bizottságok utazzanak a külképviseletekre.

A hosszas vita után elfogadott törvény szerint az EP-választás idejére a 72 külképviseletre szavazatszámláló bizottságok mennek, amelyeknek három választott tagja és egy póttagja lesz. A listát állító pártok minden külképviseletre javasolhatnak egy személyt választott tagnak. Az Országos Választási Bizottság (OVB) sorsolással választ ki közülük három tagot és egy póttagot, akiket az Országgyűlés egyetlen szavazattal választ meg. A választott tagok kiutazásáról és szállásáról az Országos Választási Iroda és a külképviselet gondoskodik. A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság akkor határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. Saját költségen ezen kívül bármely párt utaztathat tagot.

Eredetileg ilyen szavazógépeket akartak

A bizottsági tagoknak a követségekre való kiutaztatása személyenként négyszázezer forintba kerül, de jelentős költséget jelent ezenfelül a külképviseleten dolgozók felkészítése is. A jelenlegi adatok szerint ugyanakkor csupán 700-800 magyar állampolgár kíván külföldön szavazni.

Salamon László, aki a korábbi egyeztetéseken a Fideszt képviselte, az [origo] kérdésére megerősítette, hogy nem vesz részt egy politikusuk sem a csütörtöki egyeztetésen. Ennek indoklásáról azonban nem kívánt beszélni, mint mondta: a frakcióvezető adott tájékoztatást a másik három pártnak az okokról. Salamon azt is közölte, hogy nincs magánvéleménye a javaslattal kapcsolatban.

Wiener György, a vitában az MSZP-t képviselő politikus szerint a Fidesz egyszerűen nem akar konszenzust a kétharmados törvények esetében. "A Fidesz minden modern eszköztől elzárkózik, amelyet pedig más európai országban biztonsággal alkalmaznak" - tette hozzá.

A politikus az elektronikus szavazás előnyei közé sorolta elsősorban az olcsóságot a szavazatszámláló bizottságok kiküldéséhez képest. A módszer biztonságáról pedig szerinte több országban, legutóbb például egy londoni konferencián is meg lehetett győződni.

Wiener azzal is érvelt, hogy külföldön csupán pár száz személy akar június 13-án is szavazni, ami "nem olyan nagy létszám, ami a választás eredményét befolyásolni tudná". A politikus szerint például az EP-választás esetében 50 százalékos részvételi aránnyal számolva 160-170 ezer szavazat jelent egy mandátumot.

"Indokolatlan az ellenérzés" - jelentette ki Wiener, aki ugyanakkor azt is hozzátette: mindenféle technikával lehet csalni egy választáson, nemcsak akkor, ha elektronikus úton történik. Épp ezért például a levélben történő szavazást, ami Wiener szerint az egyik legkockázatosabb módszer, ő sem támogatná.

A politikus - akit a csütörtöki egyeztetésen Devánszkiné Molnár Katalin helyettesít - szerint az egyeztetésen mindössze annyit lehet elérni, hogy legalább részkérdésekben kialakuljon konszenzus a pártok között.

Kapcsándi Dóra