A törvényalkotók miatt rúgják ki a fogyatékosokat

Nem megfelelő az érintett tárcák együttműködése a fogyatékosok munkavállalásával kapcsolatban, az elégtelen szabályozás miatt pedig sokan vagy nem kapnak állást, vagy utcára teszik őket - derül ki az állampolgári jogok országos biztosának vizsgálatából. Az ombudsman arra kérte a miniszterelnököt, állítson fel egy tárcaközi bizottságot a fogyatékosok munkavállalásának elősegítésére. 

Elégtelen az érintett tárcák - az egészségügyi, szociális és családügyi, az igazságügyi, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztérium, valamint az esélyegyenlőségi miniszter szakmai együttműködése a fogyatékosok munkavállalásával kapcsolatban, állapította meg az állampolgári jogok országos biztosának vizsgálata. Lenkovics Barnabás ajánlásában arra kérte a miniszterelnököt, hogy egy tárcaközi bizottság felállításával gondoskodjon az érintett minisztériumok munkájának összehangolásáról.

Lenkovics szerint összehangolatlanok a fogyatékosok, illetve a nem (teljesen) cselekvőképesek munkavállalásának, terápiás-rehabilitációs foglalkoztatásának szabályai. Ez pedig sérti a fogyatékosok emberi méltóságát, munkához és egészséghez való jogát.

Az ombudsmani vizsgálat az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) elnökének a panasza nyomán indult. A beadvány szerint jogszabály-értelmezési problémák miatt a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló munkavállalókkal a munkáltatók sorban bontják fel a munkaszerződéseket. Az ÉFOÉSZ szerint ma Magyarországon a kizáró gondnokság alá helyezett személyek száma nemzetközi összehasonlításban és a korlátozó gondnokság alá helyezettek számához képest is túl magas: 60.636 gondnokság alatt álló közül 11.632 személy vonatkozásában nincs adat a gondnokság alá helyezés típusáról, 35.957 a kizáró gondnokság alatt állók, 13.047 a korlátozó gondnokság alá helyezettek száma.

Az ombudsman jelentése szerint a problémakör nem új keletű, már 2002-ben, egy bentlakásos intézményben folytatott vizsgálata során felmerült. Akkor a megfelelő jogszabályi rendezés érdekében civil egyeztetés kezdődött, amelynek egyik eredményeként megindulni látszott az együttműködés az érintett minisztériumok, valamint az esélyegyenlőségi miniszter között is. Hatékony lépések megtételére már második éve nem került sor - derül ki az állampolgári jogok országgyűlési biztosának közleményéből.