Gyanakvás lassítja a közbeszerzési folyamatot

Ma hozzák nyilvánosságra a fővárosi önkormányzatnál végzett átvilágítás eredményét, amelyet a tavalyelőtt kipattant korrupciós ügyeket követően rendeltek el. A vizsgálatot végzők többek között szorgalmazzák az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségét szabályozó törvény megalkotását.

Kedden kapta kézhez a fővárosi főjegyző a városházi átvilágítás százoldalas jegyzőkönyvét a Transparency International (TPI) alelnökétől, Pintér Istvántól. A vaskos anyagot, amely a 9 hónapos vizsgálat részletező jelentését tartalmazza, valamint négy oldalon megállapításokat, ajánlásokat közöl - ma hozza nyilvánosságra a hivatal.
A dokumentum szerint szorgalmazni kell az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségét szabályozó törvényt, szükség van a főpolgármester és helyettesei feladatkörének precíz behatárolására, valamint még pontosabban szabályozni kell a közbeszerzések rendjét.
Az Európában egyedülálló, a Soros Alapítványtól megpályázott 6 millió forintból fedezett vizsgálódás kiterjedt volna a városháza közel ezerfős apparátusán kívül a közgyűlés pártfrakcióira, bizottságaira.
Jelentős figyelmet fordítottak a tulajdonosi bizottságra, amely komoly jogosítványokkal rendelkezik a privatizációkkal, elidegenítésekkel kapcsolatos döntések terén. Székely Gábor, a bizottság elnöke lapunknak elmondta: a TPI munkatársai három napot töltöttek az iratok tanulmányozásával, s részt vettek néhány testületi ülésen, ám ott is csak a hivatal anyagait tanulmányozhatták.

Ellenőröknek belépni tilos

A vizsgálatot végzőknek azonban sem a pártfrakciókba, sem pedig az egyébként jelentős fővárosi résztulajdonnal bíró kéttucatnyi cég többségébe sem sikerült bejutniuk. Így a fővárosi vagyonkezelő rt.-nél és a milliárdos költségvetésű BKV-nál sem járt a kilencfős vizsgálócsoport - erősítették meg mindkét helyen. Egyébként a monitorcsoport valamennyi tagjának titoktartási nyilatkozatot kellett aláírnia a főjegyző előtt. A jelentős nemzetközi tapasztalatokkal bíró, 74 országban fiókszervezetet működtető Transparency International 1998 márciusában azután kapott megbízást, hogy 1997 őszén felmentették a főpolgármesteri hivatalban a közbeszerzési ügyosztály vezetőjét vesztegetés gyanúja miatt. A nyomában kibontakozó ügyészségi vizsgálatból végül máig tartó per lett, amelyben a hivatal alkalmazottai mellett vállalkozókat is eljárás alá vontak.

Két hónap - huszonnégymilliárd forint

A közbeszerzési folyamat tökéletesítésén dolgozik a városháza vizsgálóbiztosa, Saly Ferenc és csoportja. Csak január-február hónapban 24 milliárd forint értékű közbeszerzési dokumentáció ment át a kezükön. Ez ugyan jelentősen lassíthatja a beruházások elindítását, de garantálja a törvényességet - véli a vizsgálóbiztos, ugyanis a két hónapban átnézett 48 vaskos dossziénak csak kétharmada felelt meg elsőre a szabályoknak.
Ezeket egyébként hiánypótlásra visszaadták az ügyosztályoknak. Eközben az érintett ügyosztályokkal közösen dolgoznak az önkormányzat legfrissebb, májusra beérő rendelettervezetén, amely a tárgyalásos eljárást, a szakmai előkészítő bizottság összetételét, a pontozásos rendszert, valamint a 10 millió alatti beszerzéseket szabályozza. Ez utóbbi jogszabály megváltoztatását a parlament is szorgalmazza a most folyó közbeszerzési törvénymódosítás vitájában, így meglehet, hogy hiábavaló a fővárosi igyekezet.
Az Országgyűlésben zajló vita során hangzott el a minap, hogy az 1995-ös közbeszerzési törvény jelentős lépés ugyan a korrupció elleni harcban, a benne levő bürokratikus elemek ösztönzően hatnak a kiskapuk megkeresésére, és éppen ezért további szigorításokra van szükség. A gyakorlat bebizonyította, hogy nincsenek meg a folyamatos ellenőrzés feltételei, és a helyi önkormányzatoknál is szükséges lenne kidolgozni a helyi közbeszerzési szabályzatot.
A további szabályozók beépítését viszont már a beruházások végletes lelassításának tartja Sajtosné Nágel Ilona, a főpolgármesteri hivatal belső ellenőrzési csoportjának vezetője. Vélekedése nem állhat távol az igazságtól, ugyanis rendre nem teljesülnek időarányosan a fővárosi beruházások. 1997 első féléves értékeléséből például kiderül: az önkormányzati beruházásoknak csak egytizede teljesült.
Sajtosné elismeri, hogy a városháza néhol túlságosan szigorú, ráadásul a közbeszerzési eljárásokba tavaly beépített ellenőrzés szűkíti a pályázatok elbírálására szánt időt. Építési beruházás esetén 60, egyéb esetben 30 nap alatt kell dönteniük. Ennyi idő van a jegyzőkönyvezésre, az esetleges érvénytelenség megállapítására, illetve arra, hogy a szakmai előkészítő illetve közbeszerzési bizottság véleményezze, s csak ezután születhet meg a határozat. Hozzátette: az adminisztráció tovább növekszik, ha a parlament a jelenleg ismert módosító javaslatokat elfogadja.
Máris eluralta és megbénította a fővárosi közbeszerzéseket a bürokrácia és a korrupció gyanújától való félelem - összegezte a fővárosi önkormányzat közbeszerzési bizottságának tapasztalatait Deák András (Kereszténydemokrata Szövetség) elnök.

Jogászok hatalomátvétele

Mint ismeretes, ezt a bizottságot is a vesztegetési botrány kirobbanása után, hosszas koalíciós huzavona után állították fel. Deák András lapunknak elmondta: az átszervezések óta a közbeszerzés terén tevékenykedő hivatalnokok feszült, gyanakvó légkörben dolgoznak, mindenki a másik aláírására vár, ezért hónapokig állnak a papírok a fiókokban. Mindez oda vezetett, hogy a közgyűlés által elfogadott beruházásoknak csak felét tudják elkezdeni az adott évben. A szakemberek elhagyták az érintett osztályokat, helyükbe jogászok ültek, akik a lényegi kérdésekhez nem tudnak hozzászólni, ám rengeteg formai hibán fennakadnak - mutatott rá a bizottság elnöke, hozzátéve, hogy jelenleg nyolc pályázatból gyakran hetet ilyen apró hiányosságok miatt kell elutasítani.
Deák András szerint az 1997 óta bevezetett túlszabályozás elérte a célját, hiszen kizárja a hagyományos értelemben vett korrupció lehetőségét. Ám nem teszi lehetővé, hogy minden piaci szereplő egyenlő eséllyel induljon a pályázatok elnyeréséért. A tenderkiírásokban rendszerint olyan feltételek és olyan mértélű beruházási összegek szerepelnek, amelyeknek csak négy-öt cég képes megfelelni, vagyis mindenki más kiszorul a közbeszerzésekről, és a főváros beruházásait mindig ugyanaz a néhány nagy vállalat végzi. Ennek persze árfelhajtó hatása van.

Az ÁSZ is elégedetlen

Az államháztartás mintegy negyedét a helyi önkormányzatok költségvetése képezi, ezért azoknak nagy szerepük van abban, hogy a közpénzek hatékonysága hogyan alakul. Az országosan lefolytatott közbeszerzési eljárásokon belül az önkormányzatok körében végzett eljárások részaránya 1996-97-ben ötven százalék felett volt. A legutóbbi számvevőszéki ellenőrzés során kiderült, hogy a közbeszerzési törvény végrehajtását több helyen csak egy újabb kötelezettségnek tekintették, így annak formai végrehajtására törekedtek, de nem érzékelték annak a gazdálkodásukban betöltött szerepét. Az is egyértelművé vált a számvevők vizsgálata után, hogy a közbeszerzési törvény, keretjellegénél fogva, csak a helyi szabályozásokkal lehet igazán eredményes. Ám a törvény nem írja elő az önkormányzatoknak ezek készítését. Az ÁSZ úgy látta, mivel a törvényi előírások nem egyértelműek, a definíciók számos esetben lehetőséget adtak arra, hogy ha valaki akarta, akár az eljárásokat is elkerülhette. Az elemzés arra is fényt derített, hogy a vizsgált önkormányzatoknál meghirdetett közbeszerzéseknek több mint tíz százaléka eredménytelenül zárult. Az okok rendszerint az előkészítés hiányosságaira vagy a pénzhiányra voltak visszavezethetőek.
A legutóbbi ismert, 1997-es adatok szerint ebben az évben országosan 4338 közbeszerzési eljárást hirdettek meg, 292 milliárd forint értékben, s ebből 135 milliárd forint értékűt az önkormányzatok tettek közzé. Szarvas Zsolt, Vajta Zoltán