A lap szerint a székházügy kezdetekor a bennfentesek sem gondolták komolyan, hogy az ügyletet a Fidesz és az MDF képes tető alá hozni. A tranzakciót Szabó Tamás akkori privatizációs miniszter vitte a kormány elé, ám Antall József miniszterelnök azt aggályosnak tartotta. Majd távollétében, egy Boross Péter által vezetett kormányülésen döntöttek az ingatlaneladásról.
A Fidesz pénzügyi vezetői ekkor nagyszabású hitelfelvételekbe kezdtek, elsősorban az MHB-nál - írja a lap. E hitelek fedezetét minden esetben a párt Lendvay utcai székháza jelentette. Az ÉS informátora szerint azonban ezekből a hitelekből a párt akkor vajmi keveset használt fel, mert azokra nem igazán volt rászorulva.
Az ÉS Orbán Viktor érvelésével - mely szerint az ügyleteket megnyugtatóan kivizsgálták a hatóságok - kapcsolatban rámutat: az állami szervezetek és hatóságok a kormányfő állításával szemben nem ezeket a gazdasági ügyleteket vizsgálták, mert erre csak az APEH-nek lett volna lehetősége. Az ÁSZ például a székházjuttatásoknál csak a törvényességet vizsgálta, a pénzmozgásokat nem. A számvevőszék egyébként a párt gazdálkodásába betekinthetett, az azzal összefüggésben álló cégekébe viszont nem - mutatja ki a hetilap riportja.
Az ÉS tehát azt állítja: a Tisztikaszinó eladásából származó pénz útja világosan nyomon követhető, egészen a Fico Kft.-ig.
(Magyar Hirlap)