Bár a püspökök eddig elszántan tagadták, mégis bebizonyosodott, igazat mondott Guliga György, amikor kijelentette: a katolikus egyházmegyék plébánosai a hivatalos pénztáron kívül egy másik, úgynevezett Bitangkasszából is gazdálkodnak. Az egykori békéscsabai plébános maga is ebből a pénzből fizette a templomi kiadásokat, a fuvaros borravalóját, a mesterek munkabérét.
Sülei István, az Esztergom-Budapest Főegyházmegye érseki hivatalának titkára a Blikknek elmondta: a Bitangkasszák létrehozásáról a püspöki kar döntött. Bár ők ezt is tagadták, a hét végén bebizonyosodott: 16 éve a püspöki kari döntés értelmében a hivatalos pénztár mellett két másik illegális kassza is működhet. Az egyik Bitangkasszába folyt a perselypénz és a hívek adománya. A másikba a stóladíj, azaz a keresztelésért, esketésért és temetésért fizetett pénz. Mindezt Keresztes Szilárd, a püspöki kar gazdasági vezetője ismerte el. Hozzátette azt is: az előző rendszerben a plébánosok kénytelenek voltak pénzügyi szabálytalanságokat elkövetni.
Az APEH -tól kapott tájékoztatás szerint a perselypénzből, az adományból és a stóladíjból kifizetett bérek, jövedelmek szigorúan adó- és járulékkötelesek. Ennek ellenére továbbra sem tervez a katolikus egyház vizsgálatot a szeged-csanádi püspökségen.
- Fogalmam sincs, mit mondott Keresztes püspök úr, és nem is érdekel. Nem indítok vizsgálatot a Bitangkasszák ügyében - mondta ingerülten Seregély István a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, és dühösen lecsapta a telefont.
Seregély püspök tájékozatlansága azért meghökkentő, mert információnk szerint ő is ott volt azon a hét végi értekezleten, ahol elismerték a hivatalos pénztáron kívüli Bitangkasszák létezését.Guliga György, a botrányt kirobbantó plébános szerint a katolikus egyháznak saját tisztessége megőrzése érdekében kötelessége belső vizsgálatot indítani.
(Blikk)