Dávid Ibolya kifejtette: a Magyarországon ismertté vált bűncselekmények alig egy-két ezreléke sorolható ugyan a korrupciós ügyek közé, sok azonban a felderítetlen eset. A politika, az állami intézmények, a hatóságok és az üzleti élet korrupciós szintjéről nehéz valós képet kapni. Az időnként eluralkodó korrupciós sokk elkerülése érdekében átfogó vizsgálatra van szükség. Az információk beszerzéséhez a minisztérium felhasználja az ENSZ által megbízott Gallup Intézet felméréseit. Dávid Ibolya pedig hamarosan találkozik a hazai gazdaság tíz legfontosabb szereplőjével, valamint a közélet állapotával kapcsolatos tapasztalatcserére hívja a legnagyobb magyarországi befektetésekkel rendelkező multicégek képviselőit is.
A miniszter elmondta, hogy a korrupcióellenes programot szakmailag ellenőrzi az a felügyelőbizottság, amelyben helyet kapott többek között Kovács Árpád ÁSZ-elnök, Hankiss Elemér szociológus és az ENSZ képviselője is.
A IM vezetője jelentős büntetőjogi szigorításokat tart szükségesnek a korrupciógyanús ügyekben. A büntetési tételek emelése mellett az elképzelések szerint lehetővé válna cégek megszüntetése, működésük felfüggesztése vagy szakmai felügyeleti ellenőrzés alá vonása is.
A hazai közélet tisztaságába vetett bizalom erősítése miatt javítani kell a pártfinanszírozás áttekinthetőségét és felül kell vizsgálni a képviselők és kormánytagok jövedelmének és vagyonának közzétételi szabályait. Dávid Ibolya elmondta, a képviselők korrupciós ügyekkel kapcsolatos mentelmi jogára vonatkozó előírások is módosításra szorulnak, mert "nem biztos, hogy egy demokratikus társadalomban szükség van olyan előjogokra", amelyek akadályai a közbizalom kialakulásának.
(Népszava)
Ajánló: