Tocsik Márta a szerződésekben azt vállalta, hogy peren kívüli alkufolyamatban a lehető legalacsonyabbra szorítja le a privatizált állami vállalatokhoz tartozó belterületi földek ellenértékeként az önkormányzatoknak járó összeget.
A Legfőbb Ügyészség keresete szerint a privatizációs törvény szigorúan előírta az állami vagyonkezelő számára az önkormányzatoknak járó összeg mértékét, és ez nem lehetett volna alku tárgya.
A szerződések megsemmisítésének további indoka a felperes szerint az, hogy amit Tocsik Márta vállalt, az kifejezetten ügyvédi tevékenység, és erre a jogásznőnek nem volt képesítése.
A kereset szerint nyilvánvaló az is, hogy a sikerdíj kifizetése a jó erkölcsbe ütközik, ugyanis Tocsik Márta díjazását egy törvényben előírt kötelezettség csökkentésének mértékéhez szabták.
Holcz Tibor arról beszélt tanúvallomásában, hogy 1995 novemberében, az ÁPV Rt. ellen benyújtott keresetekkel foglalkozó jogi ügyvezetés egyik tagjaként, előterjesztést tett a cég igazgatóságának arra nézve, hogy a belterületi földek után járó összeget, a pénzügyi szakértők vizsgálata után, ki kell fizetni az önkormányzatoknak.
Beszámolt arról is, hogy amikor az igazgatóság felülvizsgálta a jogügyi igazgatók döntését, és egy külső szakértő kinevezéséről határozott, ő már nem foglalkozott a privatizációval kapcsolatos perekkel.
Tocsik Márta észrevételében arról tett említést, hogy a jogi igazgatóság nem adott értékelhető nyilvántartást az ÁPV Rt. ellen benyújtott perekről.
A Legfőbb Ügyészség képviselője újabb tanúk meghallgatását kérte a perben, amely június 3-án folytatódik.
A polgári pertől függetlenül zajlik Tocsik és nyolc társa ellen a büntetőper, amelyben a bíróság április 12-én hirdet ítéletet.
(MTI)
Korábban:
A büntetőperben a jövő héten lesz ítélet (2000. április 5.)