A békéscsabai plébániának kell visszafizetnie a korábbi plébánosa által felvett pénzeket<br/>

Kedden jogerős ítélet született a Guliga György volt békéscsabai plébános által felvett pénzek ügyében. A volt plébános 1995 és 1997 között több tízmillió forintot vett fel, de azt egyetlen hitelezőnek sem fizette vissza. A bíróság keddi ítéletében kötelezte a Békés megyei római katolikus egyházat a kölcsön és kamatai - mintegy 118 millió forint - visszafizetésére. Ez azt jelenti, hogy az egyházközség vagyonának jelentős részét elárverezik. A plébánia azt szerette volna elérni, hogy Guligának kelljen fizetnie az egyház helyett.

A Legfelsőbb Bíróság kedden jóváhagyta az ügyben hozott első- és másodfokú ítéletet. A békéscsabai és a Békés megyei bíróság ugyanis már korábban kötelezte a békéscsabai plébániát arra, hogy fizesse vissza a Guliga György volt plébános által felvett pénzeket kamatostul a hitelezőknek.

A plébánia jogi képviselői azt szerették volna elérni, hogy ne az egyházat, hanem kizárólag a kölcsönt felvevő Guliga Györgyöt terhelje a felelősség. Dr. Bálint Anna, a plébánia jogi képviselője azt állította, hogy Guligának nem volt joga felvenni a plébánia nevében a pénzeket. Ezért a kölcsönszerződések érvénytelenek, és kizárólag Guliga tehető felelőssé a visszaélésekért. Guliga az egyház álképviselőjeként tevékenykedett, ezért a római katolikus egyház nem tehető felelőssé a pénz eltűnéséért - állítja a jogi képviselő.

Dr. Bálint Anna az [*****]-nak elmondta: "Nem a plébánia kapta a pénzt. Guliga a pénzt magánszemélyként vette fel és használta. A pénz jelenleg is Guligánál van, ezért neki is kellene azt visszafizetnie. Ennek ellenére a plébániától foglaltak le használati tárgyakat. Eddig 22 millió forint kárigényt érvényesítettek. Mivel a kárigények elbírálása most is folyamatban van, a végleges összeg ennél jóval nagyobb: összesen mintegy 118 millió forint kár keletkezett. Az egyháznál nincs ebből a pénzből semmi. Az egyház nem azt szeretné, hogy a hitelezők ne kapják meg pénzüket, hanem hogy azt Guliga fizesse vissza" - mondta.

Dr. Baranyai János bíró, a Legfelsőbb Bíróság nevében ítéletet hozó testület elnöke közölte: a plébánia nevében a plébános jogosult intézkedni, így kölcsönt felvenni is. Ezért semmiképpen sem minősül a római katolikus egyház álképviselőjének Guliga György. A korábbi ítéleteket ezért helybenhagyta a Legfelsőbb Bíróság, a plébánia köteles visszafizetni a Guliga által felvett kölcsönt.

Guliga György 1993-1997 között volt békéscsabai plébános. 1995 és 1997 között vett fel - elsősorban híveitől - kölcsönt. A templom felújítására gyűjtött, és a banki kamatoknál jóval magasabb, 38 százalékos hozamot ígért a befektetőknek. Az összegyűlt több tízmillió forint legnagyobb része azonban eltűnt: sem a hitelezők nem kapták meg pénzüket, sem a templomot nem újíttatta fel Guliga.

Egy neve elhallgatását kérő hitelező kijelentette: több százezer forintot adott 1995-ben Guligának. A kölcsönszerződés szerint a plébánosnak egy év múlva kellett volna 38 százaléknyi kamattal együtt visszafizetnie a pénzt. Eddig egy fillért sem látott az öt éve Guligának fizetett pénzből.

Az [*****] meg nem erősített információi szerint a volt plébános több vállalkozásban volt érintett: többek között egy vallási kegytárgyakkal kereskedő cégben. Emellett nyomdát is működtetett, és egy országos bolthálózatban is érdekelt volt. Egy neve elhallgatását kérő egyházi személy szerint vállalkozásai rosszul mentek, ehhez kellett a sok millió forint.

Guliga ellen jelenleg is folyamatban van egy büntetőjogi eljárás: többek között sikkasztással, csalással, okirathamisítással vádolják a volt plébánost. A kedden lezárult ügy csak arról rendelkezett, hogy a Guliga által felvett összegeket az egyház vagyonából kell a hitelezőknek visszafizetni. Az továbbra sem tisztázott, kinél és hol van a kölcsönökből származó több tízmillió forint.

Azt, hogy mi történt a pénzzel, valószínűleg csak a volt plébános tudja. A keddi tárgyaláson Guliga György azonban nem jelent meg. Információink szerint jelenleg szanatóriumban kezelik.

Kovács Péter, a jelenlegi békéscsabai plébános az [*****]-nak elmondta: a Guliga-ügy hatása nem érződik a templom látogatottságán. Inkább a perselyek tartalmán lehet érezni a bizalmatlanságot. Az emberek nem szívesen adnak, mert nem tudják, hogy ki és hova viszi az adományokat.

Az egyházi vagyon elárverezésének a bíróság jogerős ítélete után semmi akadálya sincsen. Az elárverezhető ingóságokat már lefoglalták, az ingatlanvagyon becslése folyamatban van. A működéshez szükséges vagyont nem árverezhetik el, így a békéscsabai római katolikus egyház továbbra is működőképes marad.

Komáromi Gergely