A Legfelsőbb Bíróság részben igazat adott a magyar államnak a metróperben<br/>

A Legfelsőbb Bíróság keddi tárgyalásán részben helyt adott a Fővárosi Önkormányzat által indított első metróperben az alperes magyar állam felülvizsgálati kérelmének. Korábban a bíróság jogszerűtlennek ítélte a Pénzügyminisztérium azon tettét, hogy felmondta fővárosi 4-es metró megépítésére megkötött szerződést.

A Fővárosi Önkormányzat és a BKV Rt. felperesként a Dél-Buda és Rákospalota közötti, úgynevezett 4-es metró megépítésére vonatkozó, 1998. áprilisában megkötött szerződés felmondásának érvényességét vitatta a kedden végérvényesen lezárult eljárásban.

A Legfelsőbb Bíróság helyt adott többek között annak az alperesi kérelemnek, mely szerint túllépett hatáskörén az úgynevezett megállapítási eljárásban az elsőfokú bíróság, amikor ítéletében a beruházás megvalósításához szükséges központi költségvetési hozzájárulás 1999. évi esedékességéről szólt.

A felülvizsgálati kérelem szerint azért szükséges a korábbi eljárásban született első-, illetve másodfokú ítéletek indoklásokban szereplő egyes megállapítások mellőzése, mert azok nem tartoznak közvetlenül az eljárás tárgyához, azaz a felmondás érvényességéhez, ám kihatással lehetnek az első fokon zajló másik, úgynevezett marasztalási perre.

A megállapítási perben az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem csupán az első- és másodfokú ítéletek indoklását érintette, magát a szerződés felmondására irányuló nyilatkozat jogszerűtlenségét kimondó bírósági döntést azonban nem.

A keddi tárgyaláson a felperes bírói kérdésre úgy fogalmazott: a magyar állam polgári jogi kötelezettséget vállalt arra, hogy több éven keresztül hozzájárul egy beruházás finanszírozásához. Az már az állam belügye, hogy miként biztosítja a kötelezettségvállalás fedezetét.

A bírói tanács elnöke megjegyezte, hogy nem találtak olyan jogszabályt, amely rögzíti egy több évre szóló állami kötelezettségvállalás szerződéses rendezésének mikéntjét. Erről a problémáról a pénzügyi jog egyetemi tankönyve is megállapítja, hogy nincs teljes körűen szabályozva.

''Zavaró, hogy közpénzről van szó, melyet törvényi felhatalmazás nélkül le lehet kötni, továbbá az állam úgy vállal kötelezettséget több évre, hogy nem tudja, van-e egyáltalán pénze'' - jegyezte meg a bíró.

A második metróper elsőfokú eljárásában április 25-én tartják meg a következő tárgyalást a Fővárosi Bíróságon.

A Pénzügyminisztérium 1998. novemberi felmondását a bíróság tavaly áprilisban első, júniusban másodfokon egyaránt jogszerűtlennek ítélte. Egyben kimondta: továbbra is érvényben van a 100 milliárdos beruházásra vonatkozó - egyébként vitatott tartalmú - szerződés, amelyet egyfelől a Fővárosi Önkormányzat, illetve a BKV Rt., másfelől pedig a magyar állam kötött meg 1998. áprilisában.

Az úgynevezett megállapítási perben született jogerős ítélet után nyitotta meg a Fővárosi Önkormányzat a második - immár az állam elmarasztalására irányuló - metrópert, amelyben mintegy 80-100 milliárd forintot követel szerződéses kötelezettségek teljesítése, illetve kártérítés címén.

(MTI)

Korábban:

(2000.03.07.)