Új eljárást kell lefolytatni Tocsik Márta és társai ügyében<br/>

A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Tocsik-per elsőfokú ítéletét, és új eljárás lefolytatására kötelezte a Fővárosi Bíróságot. Az ítélet indoklása szerint az első fokon eljáró bíróság felderítetlenül hagyta az ügy egyes lényeges momentumait, az ítélet indoklását pedig hiányosnak ítélte meg a Legfelsőbb Bíróság. A megismételt eljárásban az első tárgyalást Tocsik Márta védője szerint legkorábban ősszel tűzik ki, és ítélet akár csak újabb egy-két év után várható.

Tocsik Márta
Fotó: HavariaPress

Az elsőfokú ítélet szerint a szerződés létrejötte után Boldvai László szocialista országgyűlési képviselő, a párt egykori pénztárnoka, majd nem sokkal később Budai György szabaddemokratákkal kapcsolatban álló üzletember találkozott Tocsikkal. Mindketten felszólították a jogásznőt, kössön cégükkel fiktív szerződést, és a nyereség egy jelentős hányadát adja át nekik minden ellenszolgáltatás nélkül, különben elintézik, hogy az ÁPV Rt. bontsa fel a szerződést Tocsikkal. Azt mondták: a pénzt az MSZP-nek, illetve az SZDSZ-nek továbbítják. A jogásznő a pénzt átutalta.

1999. február 8-án elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Fővárosi Bíróság bűncselekmény hiányában felmentette a csalás bűntettének és az okirat- hamisítás vétségének vádja alól Tocsik Mártát és Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. volt vezető jogászát, továbbá az rt. hanyag kezeléssel vádolt négy egykori vezetőjét: Szokai Imre elnököt, Bessenyei Zoltán és Spanyol József igazgatósági tagokat, illetőleg Lascsik Attila vezérigazgatót. Ugyanakkor a bíróság befolyással való üzérkedés miatt bűnösnek mondta ki Boldvai Lászlót, valamint Budai Györgyöt. Őket tíz-, illetve hathavi letöltendő fogházbüntetésre, ötmillió forint pénzbüntetésre és 2 év közügyektől való eltiltásra, míg Vitos Zoltán vállalkozót 500 ezer forint pénzbüntetésre és hat hónap felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte.

A védők

A Legfelsőbb Bíróság ítéletének indoklásában számos példát felsorolt annak igazolására, hogy az
első fokon eljáró Fővárosi Bíróság nem járt el elég körültekintően. A Legfelsőbb Bíróság szerint például rögzíteni kellett volna a tárgyalás során, hogy a Tocsik Márta és az önkormányzatokat képviselő Vektor Rt. közötti tárgyalás során milyen részfeladatokat állapítottak meg a felek, és azok közül melyeket végezte el Tocsik és melyeket a Vektor Rt. A Legfelsőbb Bíróság azt is kifogásolta, hogy az elsőfokú tárgyalás során nem idézték be tanúnak a Vektor Rt. által alkalmazott külsős munkatársakat, akik a bíró szerint minden valószínűség szerint nyilatkozni tudtak volna arról, mit csinált Tocsik a Vektor Rt.-nél. Az elsőfokú bírói ítélet azt rögzíti, hogy a jogásznő állítása szerint nem tudja kezelni a számítógépet, de azt nem, hogy akkor milyen iratok alapján végezte munkáját.

A Fővárosi Bíróság azt sem indokolta kellőképpen a mostani ítélet szerint, hogy az ellentmondásos bizonyítékok közül milyen alapon választotta ki azokat, amelyeket végül figyelembe vett döntése meghozásához. Így például nem derül ki egyértelműen, hogy ki milyen iratokat adott át Tocsik Mártának, milyen ütemben folytak a tárgyalások, és ki milyen feladatrészt végzett el.

Az indoklás szerint azt is fontos kideríteni, ki ajánlotta Tocsik Márta jogásznőt az ÁPV Rt.-nek. Erről ugyanis szintén eltérő vallomások születtek.

Az elsőfokú ítéletben elítélt három vádlott - Boldvai László, Budai György és Vitos Zoltán - esetében a Legfelsőbb Bíróság azért nem hagyta helyben az elsőfokú ítéletet, mert úgy vélte: a Tocsik és Boldvai közötti első telefonbeszélgetés semmiképpen sem történhetett úgy, ahogy azt az elsőfokú bírói ítélet tartalmazza. Tocsik azt állította: Vitos Zoltán felkereste őt, majd az irodájában mobiltelefonon felhívta Boldvai Lászlót.
Boldvai pedig utasította a jogásznőt, hogy az általa megjelölt cégnek utalja át sikerdíja egy részét. Boldvai azonban a másodfokú tárgyalás során olyan adatokat nyújtott be bizonyítékként, amelyek arra utalnak, hogy a kérdéses időben a képviselő Németországban tartózkodott. A Fővárosi Bíróság az ítélet szerint elmulasztotta kikérni egy távközlési szakember véleményét, aki igazolhatná, hogy lehetséges-e egy vezetékes telefont átirányítani egy németországi mobiltelefonra, és ha igen, annak milyen nyomai lehetnek.

A vádlottak

Az ítélet kihirdetése után Budai György csupán annyit mondott: tudomásul veszi az ítéletet. Tocsik Márta nem kívánt nyilatkozni. Ügyvédjét, Jován Lászlót viszont meglepte a Legfelsőbb Bíróság ítélete, mivel szerinte védence esetében az elsőfokú ítélet kellően megalapozott volt. Azt mondta: az újabb eljárás első tárgyalására legkorábban ősszel kerülhet sor, és akár újabb egy-két év is eltelhet, mire jogerős ítélet születik.

A polgári per, amelyben az ügyészség az ÁPV Rt. és Tocsik Márta közötti szerződés semmisségének kimondását kérte a bíróságtól, a büntetőperrel párhuzamosan tovább folyik.

Kapcsándi Dóra