Közvetett népirtás folyik Magyarországon a Roma Parlament elnöke szerint<br/>

Hétfőn az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága rendkívüli ülést tartott a cigányság problémáiról. Az ülésen meghívottként részt vett több roma szervezet képviselője is. Miután a képviselők megsértették egymást, a roma meghívottak vesztek össze egymással és a bizottság tagjaival.

A cigányság helyzetéről szóló bizottsági vitában legradikálisabban a Magyarországi Roma Parlament képviselői fogalmaztak. Zsigó Jenő, a szervezet elnöke a cigányság katasztrofális helyzetéért felelőssé tette az összes politikust, aki az elmúlt 10 évben kisebbségügyi témákkal foglalkozott. Mivel szinte mindannyian jelen voltak az ülésen, a mostani vezetőket, Doncsev Tosót, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány kuratóriumának elnökét és Kaltenbach Jenőt, a kisebbségekkel foglalkozó ombudsmant közvetlenül is lemondásra szólította fel. Zsigó szerint a Kádár-rendszer korrupt teremtménye az ülésen szintén jelen lévő Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke is.

Zsigó szerint közvetett népirtás folyik Magyarországon a cigánysággal szemben, mert a cigány gyerekeknek nincs lehetőségük a tanulásra, és a cigányok átlagéletkora 30 évvel kevesebb a többségben lévő nem roma állampolgárokénál. Szerinte a cigányságnak választójoga sincs, mert parlamenti képviseletük megoldatlan, és a rossz választójogi törvény miatt a kisebbségi önkormányzatokban szélhámosok és futóbolondok ülnek. Jelenleg – a kis létszámú kisebbségek képviselete érdekében – már öt kopogtatócédula is elég, hogy valaki kisebbségi önkormányzati képviselőnek jelöltesse magát. Zsigó szerint a cigányok esetében legalább 50 kopogtatócédula felmutatása kellene ahhoz, hogy hiteles emberek képviseljék a romákat. Zsigó Jenő hét pontban foglalta össze a Roma Parlament javaslatait a bizottságnak, melyben a választójogi törvény módosításán túl a szerinte kirekesztő felzárkóztató roma oktatási program leállítását is követelte. Zsigóval vitába keveredett Náday Gyula, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége nevű szervezet elnöke, aki szerint a felzárkóztató oktatási program nagyon hasznos. Farkas Flórián OCÖ-elnök pedig "úttörő tízpontnak" nevezte Zsigó követeléseit, és saját szervezetének 8 pontját javasolta megvitatásra. Már a vita kezdetén Farkas Láyer Józseffel, a bizottság fideszes alelnökével együtt kérte, hogy saját pontjairól folyjon a vita elvi kérdések helyett. Ezt Kósáné Kovács Magda, a bizottság szocialista elnöke elutasította, mert a pontokat előzetesen nem nyújtotta be Farkas a bizottságnak – a helyszínre is csak 5 példánnyal érkezett –, és a napirend módosítására a házszabály értelmében nem talált lehetőséget.

A vita vendége volt Hende Csaba (MDF) az Igazságügyi Minisztérium (IM) politikai államtitkára is. Hende a cigányügyi tárcaközi bizottság nevében felolvasta, hogy mennyit költött az utóbbi időben a kormány a cigányok felzárkóztatására, és elmondta, hogy sok területen jövőre még több pénzt szánnak a romák oktatására és munkához juttatására. Több ellenzéki képviselő és szinte az összes jelen lévő cigány képviselő szerint komoly hiányossága a terveknek, hogy az egyes minisztériumok maguk dönthetnek a cigányságot segítő források elkülönítéséről, és így nincs központi ellenőrzése a pénz elköltésének. Hende elmondta továbbá, hogy az IM módosítani kívánja a polgári törvénykönyvet, melynek része lenne egy diszkriminációellenes rész is. Ennek keretében bevezetnék az általános személyiségi jog nevű formulát, melynek segítségével a sajtóban könnyebben lehetne helyreigazítást követelni, ha valakit nemzetisége, neme, vallása, szexuális vonzalmai miatt megsértenének.

Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa szerint az 1993 óta változatlan struktúrájú, kisebbségekkel foglalkozó hivatalok alkalmatlanok feladatuk ellátására. Az ombudsman szerint az iskolarendszer különösen alkalmatlan a cigány tanulók felzárkóztatására, se a pedagógusok felkészültsége, se az iskolai légkör nem megfelelő az országban. Hozzátette, hogy a jó tanuló cigányokat segítő ösztöndíjrendszer "közel nulla hatékonysággal működik". Révész Máriusz (Fidesz) az oktatási bizottság nevében hozzátette, hogy a felzárkóztató osztályok inkább a szegregációt erősítik, és nem a tanulmányaikban lemaradó cigány gyerekek valódi érdekeit szolgálják. Ugyanakkor szerinte az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a cigány családokban nincs meg az iskolai siker ethosza. Több cigány képviselő elutasította azt a visszatérő fideszes álláspontot, hogy a cigányok sok esetben maguk tehetnek rossz helyzetükről, nem tanulnak és dolgoznak eleget. Ezzel kapcsolatban vitatták Orbán Viktor egy közelmúltban tett kijelentését, mely szerint minden romának megvan a lehetősége a felemelkedésre. Osztojkán Béla, a Phralipe elnöke ezzel kapcsolatban így fogalmazott: "Hová a bánatos égbe menjünk dolgozni, ha meg akarjuk fogadni miniszterelnökünk tanácsát?" A munkanélküliség ellen és az egyenlő tanulási lehetőségek érdekében Osztojkán szerint a kormánynak kell lépéseket tennie, mert nem lehet a nyomorban élőket felelőssé tenni helyzetükért. Elmondta, sok kistelepülésen a cigányok 100%-a munkanélküli, mert egyszerűen nincs munkalehetőség sehol a környéken.

Fodor Gábor szabad demokrata képviselő szerint a kormány túl optimista, a romák integrációjára szánt pénz és cselekvési program önmagában nagyon kevés. "A tragédia kapujában állunk" - értékelte a jelenlegi helyzetet. Fodor romaügyi parlamenti albizottság felállítását javasolta, de a képviselők leszavazták indítványát.

Vita alakult ki a Strasbourgba menekült romák kapcsán is. Tabajdi Csaba szocialista képviselő, az előző kormányban Doncsev Toso elődje, dilettánsnak nevezte a magyar kormány menekültekkel kapcsolatos tevékenységét. Tabajdi szerint a fő problémát az jelenti, hogy a kormány általában szegényellenes politikát folytat. Révész Máriusz azt mondta, az utóbbi öt évben senki sem tett többet a cigányellenesség növekedéséért, mint a külföldön menedékjogot kérő zámolyi romák. Szerinte "normál állampolgároknak elérhetetlenül kedvező lehetőségeket" biztosított nekik a kormány. Ezt Osztojkán Béla és Oláh Tibor, a Roma Parlament elnökhelyettese is visszautasította. Oláh azt mondta, egy főiskolás cigányok között végzett közvélemény-kutatás szerint a cigány diákok több mint 90%-a hősnek tartja Krasznai Józsefet, a külföldre menekült zámolyi romák vezetőjét. Oláh azt mondta, "Krasznaiék megmentették a magyarországi romák becsületét".

Magyari Péter

Ajánló: