Az egyetemek és főiskolák 2000 előtt tucatjával indítottak kihelyezett képzéseket, hogy ezzel is minél több hallgatót tudjanak felvenni, ami a hallgatószám-arányos állami támogatás miatt komoly bevételeket jelentett. A fővárosi intézmények vidéken próbálkoztak, a vidékiek pedig Budapesten és más városokban. Az ilyen tagozatok slágerei a műszaki, az egészségügyi, az informatikai, a gazdasági és a nyelvi képzések voltak - írja a Népszabadság.
Mang Béla, az oktatási tárca felsőoktatási helyettes államtitkára szerint azonban egyre inkább romlik ezeknek a képzéseknek a színvonala. Szerinte az a gyakorlat, hogy ha egy városban már működik egyetem vagy főiskola, de emellé valamiféle képzéssel kitelepül egy másik is, az új nem használja föl a már ott lévő intézmény infrastruktúráját, hanem középiskolában vagy művelődési házban nyit új létesítményt nyit. Csakhogy innen hiányoznak az egyetemi lét olyan alapvető elemei, mint a könyvtár, a számítógép, vagy a megfelelő felsőoktatási környezet.
Az anyaintézmény egyre inkább csak a nevét adja a kihelyezett tagozathoz, a minőségre kevésbé figyel, saját profeszszorai helyett ottani emberek oktatnak megbízási szerződéssel - mondta a lapnak Mang Béla.
A színvonal esését már évekkel ezelőtt szigorúbb feltételekkel igyekeztek megakadályozni. 2000. január 1-jétől kihelyezett tagozatot csak külön miniszteri engedéllyel lehet indítani.
A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) ezzel párhuzamosan megvizsgálta az összes ilyen képzést. Halmay Nóra, a MAB főtitkárhelyettese a Népszabadságnak elmondta: nem találtak komoly hiányosságokat, de a kihelyezett tagozatok főleg csak két-öt évre szóló, feltételes akkreditációt kaptak - mivel bizonyos kritériumokat még teljesíteniük kellett. Főleg a kevés minősített oktató miatt.
Az oktatási tárca a felsőoktatási reformmal egyszerre tovább szigorítaná a kihelyezett tagozatok indításának feltételeit. Mivel az összes szakot újra kell akkreditáltatni kell, ebből a kihelyezett képzések sem maradnak ki. Viszont ezentúl csak olyan településen támogatják a kihelyezett tagozatokat, ahol nincs egyetem vagy főiskola, de van piaci igény. Becslések szerint csak a kihelyezett képzések 25 százaléka ilyen. A már működő tagozatokat felmenő rendszerben szüntetik meg, aki már odajár, még befejezheti tanulmányait, újakat viszont nem vehetnek már fel. A képzés helyét az iskola befejezésével kibocsátott oklevélbe is beleírják majd - derül ki a Népszabadság írásából.