II. Ramszesz idejéből származó erődöt fedeztek fel

Egy bronzkard, melybe bele van vésve II. Ramszesz neve.

Fotó: Egyptian Ministry of Tourism and Antiquities

Az Egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium régészei feltártak egy a II. Ramszesz uralkodásának (kb. Kr.e. 1279–1213) idejéből származó erődöt. II. Ramszesz egyiptomi fáraót gyakran a Kivonulással társítják. A Nílus-delta északnyugati részén, Alexandriától körülbelül 60 mérföldre fekvő erőd a nyugatról betolakodó líbiai seregektől és a Földközi-tengerről jövő tengeri népek ellen védett. A legpompásabb felfedezés azonban egy jó állapotban fennmaradt bronz kard, amit II. Ramszesz egy tisztségviselője viselt.

Az erőd egy barakkból és fegyvereket és élelmet tároló raktárakból állt. A sártégla épületeket pedánsan két azonos csoportba szervezték, melyeket egy keskeny folyosó választott el. A leletek között voltak fegyverek, eszközök, és az erődben állomásozó egyiptomi csapatok személyes dolgai. A személyes dolgok közt voltak féldrágakőből készült nyakláncok, egy bronz gyűrű és számos ganajtúró-bogát pecsét. Felfedeztek két bevésett mészkőtömböt is, melyek II. Ramszeszt és egy Bay nevű hivatalnokot említenek.

Egy bronzkard, melybe bele van vésve II. Ramszesz neve.
Fotó: Egyptian Ministry of Tourism and Antiquities / Biblical  Archeology Society

 

 

II. Ramszesz idején volt Egyiptom hatalma csúcsán

 

A fegyverzet azt mutatja, hogy a hely jól felfegyverzett volt és még az is lehet, hogy bizonyos fegyvereket képesek voltak a helyszínen előállítani. A bronz kardot valószínűleg egy magas rangú tisztviselő kaphatta királyi jutalomként. A tulajdonos presztízsét növelte, hogy a kardba bele van vésve a király neve és a titulusok, ami hirdette a király gazdagságát, erejét, és nagylelkűségét. II. Ramszesz, vagy más néven Nagy Ramszesz Egyiptom uralkodója volt, uralkodása alatt volt Egyiptom hatalma csúcsán, határai Szíriától Núbiáig nyúltak. Sok katonai győzelme ellenére Ramszesz uralkodása idején veszélyek fenyegették Egyiptomot: támadások Líbiából és a fosztogató tengeri népek.

(A Bilbiában az Ószövetség, a Kivonulás Könyve ír a zsidók egyiptomi rabszolgaságból való megmeneküléséről. Az Egyiptomban rabszolgasorban tartott Izrael népét Mózes Isten parancsára kivezette Egyiptomból. A zsidók el akarták hagyni Egyiptomot, de a fáraó nem engedte, csak miután Isten 10 csapással sújtotta Egyiptomot, adott engedélyt Egyiptom elhagyására. A zsidók a pészahkor az Egyiptomból való kivonulást, megszabadulást ünneplik, amikor a fáraó az egyiptomi tíz csapás után elengedte őket, valamint azt, hogy a tizedik csapás, az elsőszülöttek halála a zsidókat nem érintette, mert megjelölték a házukat bárányvérrel, így a Halál Angyala tudta, hogy e házakat el kell kerülnie. Bár a Biblia tudósok és a régészek vitatják a Kivonulás különböző aspektusait, abban sokan egyetértenek, hogy a kivonulás valamilyen formában megtörtént.)

(Forrás: Biblical Archeology Society: https://www.biblicalarchaeology.org/)