A Roma Sajtóközpont munkatársai két nagyvárosban jelentkeztek örökbe fogadó szülőként. Az egyik esetben arra voltak kíváncsiak, hogy lehetséges-e, hogy az örökbe fogadandó gyerek ne legyen roma, a másik esetben pedig azt kérdezték, megoldható-e, hogy roma gyereket fogadjanak örökbe. Mindkét esetben igenlő választ kaptak. Bár a gyermek cigány származására vonatkozó adatot csak akkor lehet nyilvántartani, ha az anya erről nyilatkozott, és ilyen nyilatkozatot csak elvétve tesznek a vér szerinti szülők. A többi gyerekről a körülmények, külső jegyek vagy a neve alapján vélelmezik, hogy roma - derült ki a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat szakembereinek szavaiból.
A leendő örökbe fogadó szülők által kitöltendő adatlapon ugyan nem szerepel, nem szerepelhet az etikai hovatartozásra vonatkozó kérdés, szóban mégis elhangzott, hogy az örökbe fogadásra váró gyerekek közül kiszűrik a romákat. "Most már óvatosan kell ezzel bánnunk, mert a kisebbségi ombudsman erre is figyel. Mindenféle dolgot ki szoktunk találni, hogy ezt hogy lehet jelezni. Általában azt szokták írni, hogy fehér bőrű, a roma gyerekre azt szoktuk írni, hogy kreol bőrű, hiszen külső jegyekből lehet látni" - mondta az egyik szakember az örökbe fogadó szülőként jelentkező munkatársaknak.
Egy másik nagyvárosban az RSK munkatársai arra a kérdésre, hogy miből tudják megállapítani, hogy egy gyermek roma, azt a választ kapták: "Ha nyolcan azt mondják, hogy roma származású a gyermek, akkor nem fogunk egy jelentkezőnek bemutatni csak azért egy gyereket, merthogy hátha az majd mást lát rajta."
Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa kijelentette, hogy a gyerekek etnikai hovatartozásának feltüntetése jogellenes, hacsak a szülők külön nem kérik. Önkényesen nem lehet erről adatokat az örökbefogadóknak szolgáltatni, tiltja az adatvédelmi és a kisebbségi törvény is, ezért a két köztisztviselő nem járt el törvényesen. Kaltenbach Jenő hozzátette, hogy eddig még nem foglalkoztak a kérdéssel, de a sajtóközpont anyagai alapján vizsgálatot kezdeményez az ügyben.
A kisebbségi ombudsman szerint adminisztratív eszközökkel nehéz a gyakorlatban eddig alkalmazott sémákat és a rasszizmust kezelni. Az adminisztratív szabályozás nem elegendő, kiegészítő eszközként a propagandát lehetne segítségül hívni. "Ha megszűnne az előítélet a magyar társadalom többsége körében, nem figyelnének az etnikai különbségekre, megszűnne az örökbefogadásra váró gyerekek etnikai megkülönböztetése is" - hangsúlyozta. Kaltenbach Jenő úgy látja, hogy jogszabályi változtatásra nincsen szükség, de a törvények betartását ellenőrizni kell.