Külföldön nevet kellett adni a voks mellé

A külföldön leadott szavazatok olyan borítékokban érkeznek Magyarországra, amelyben benne van a szavazó neve, lakcíme és személyi azonosító száma is. Elvben a szavazatot és a személyes adatokat nem szabad egyszerre megnézni, de a voksok aláírva érkeznek a nagykövetségekről.

A népszavazásokon a szavazatok minden esetben titkosak a választási törvény szerint. A külföldön szavazó magyar állampolgároknak azonban nevüket, személyes adataikat és aláírásukat is csatolniuk kellett a szavazólap mellé. Így elvben könnyen ellenőrizhető lehet, hogy ki hogyan szavazott. A törvény ezt a lehetőséget kizárja azzal, hogy a szavazatszámláláskor kötelező külön tárolni és külön megnézni a szavazólapot és a személyes adatokat tartalmazó lapot.

Ha valaki külföldön szavaz, akkor egy idén hozott, átmeneti hatályú törvény szerint a következőket kell tennie: fel kell vétetnie magát az adott ország nagykövetségén a választási névjegyzékbe. A szavazás napján meg kell jelennie, és kap egy ugyanolyan borítékot ugyanolyan szavazólappal, mint az otthon szavazó honfitársai. Kap viszont még egy borítékot egy űrlappal. Az űrlapra rá kell írnia a nevét, a lakcímét, a személyi azonosító számát, majd alá kell írnia. Az űrlapot ezután aláírja a nagykövetségen lévő hivatalos személy is. Az űrlap kitöltését követően a külföldön szavazó magyar állampolgár bemehet egy fülkébe és szavazhat. A szavazólapot beleteszi egy borítékba, éppen úgy, mint otthon szavazó honfitársai. A lezárt, szavazólapot tartalmazó borítékot pedig bele kell tennie egy nagy borítékba, amiben ott van az űrlap is. A kis borítékot és az űrlapot tartalmazó nagy borítékot ekkor leragasztják és a szavazónak alá kell még írnia a ragasztás mentén, és így mehet a voks Magyarországra.

Itthon a szavazatszámlálók kinyitják a nagy borítékot. Elvben a számlálás ezen pontján könnyen lehetne ellenőrizni, hogy ki hogyan szavazott a külföldiek közül. Erre azonban a törvény nem ad lehetőséget: az űrlapot és az aláírt nagy borítékot elteszik, ellenőrizendő, hogy az adott személy nem szavazott-e itthon is, és valóban létezik-e. A kis borítékokat pedig lezárva össze kell keverni a különböző követségekről bejövő kis borítékokkal, és a számlálást csak ekkor lehet megkezdeni. A törvény szerint érvénytelen az a külföldi szavazat, mely nem lezárt borítékból kerül ki.

Baltay Levente, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője szerint a mostani gyakorlat nem ésszerű. "Jobb lett volna külön gyűjteni az azonosításhoz szükséges űrlapokat és a szavazatokat, mondjuk két különböző dobozban. Akkor elvileg is lehetetlen lenne azonosítani, hogy ki hogyan szavazott, ha már egynél több ember voksol egy követségen." Baltay szerint a mostani rendszerben könnyen csúszhat hiba, és ezért egy kicsit veszélyes a dupla borítékos megoldás. "A józan paraszti ész más megoldást diktálna" - tette hozzá.