Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának 25 dolgozója tavaly egész éves munkával félmillió oldalnyi titkosszolgálati iratot digitalizált, de a teljes állomány 30 millió oldal, mintegy 3800 folyóméter - közölte Kovács Kálmán, miután megbeszéléseket folytatott a titkosszolgálati levéltár vezetőivel az ügynökiratok nyilvánosságával kapcsolatos, parlament előtt fekvő törvénytervezetek végrehajthatóságának feltételeiről.
A miniszter elmondta: a törvénytervezetek közül egyik sem a kormány előterjesztése, hanem a parlamenti pártoké. Informatikailag a tervezett rendelkezések végrehajthatóak, ám fontos, hogy az ütemezés és a nyilvánosságra hozni kívánt tartalom ésszerűen legyen meghatározva. Bizonyos dokumentumok értelmezhetetlenek, ha a szükséges törléseket, a személyes adatok retusálását elvégezték - jegyezte meg Kovács Kálmán, aki hozzátette: a megfigyeltekre vonatkozó iratok még retusált formában sem kerülhetnek az internetre.
Gyarmati György, a levéltár főigazgatója elmondta, hogy a náluk őrzött iratok mindösszesen 7 százaléka nevezhető hálózati vagy ügynökiratnak, mint amilyen például a beszervezési dosszié és az úgynevezett 6-os karton. Az iratok 12 százaléka a szolgálatok működésére vonatkozó dokumentum, például parancs, jelentés. Az iratok túlnyomó többsége, 81 százaléka pedig a megfigyeltekre, áldozatokra vonatkozik, és személyes adataikat tartalmazza - tette hozzá a főigazgató, aki bemutatott többféle, a levéltárba őrzött titkosszolgálati dokumentumot, melyek egyik csoportja a laikusok számára nehezen értelmezhető bejegyzéseket tartalmazott, másik részében pedig a szöveg jelentős hányada törölve volt, miután a megfigyelt személyes adatait tartalmazta.
Arra a kérdésre, hogy a törvénytervezetek készítői tisztában vannak-e a végrehajtás esetleges nehézségeivel, a főigazgató elmondta: a levéltár működésével kapcsolatos információkat a napokban eljuttatták az Országgyűlés elnökéhez és mindazokhoz, akik részt vesznek az új szabályozás kimunkálásában.