Drákói szigort akarnak a hibázó orvosok ellen a rokonok

A műhibát elkövető orvosokat szigorúbban büntető jogszabályokat szeretne az a hattagú csoport, amely hétfőn petíciót adott át az Országgyűlés elnökének. A műhibák áldozatainak hozzátartozóiból álló csapat szerint elfogadhatatlan, hogy következmények nélkül praktizálnak tovább a hibázó orvosok. Az [origo] által megkérdezett műhibaperekkel foglalkozó ügyvéd szerint szigorításra nincs szükség: a törvények jók, csak az orvosi felelősséget nehéz bizonyítani.

A műhibát elkövető orvosok szigorúbb büntetőjogi felelősségre vonását követelte az a műhibaáldozatok hozzátartozóiból verbuválódott hatfős csoport, amely hétfőn petíciót adott át Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének. A demonstrálók olyan jogszabály-módosításokat szeretnének elérni, amelyek nagyobb gondosságra köteleznék az orvosokat. Ennek részeként követelik, hogy a műhibát okozó orvost az ügy kivizsgálásáig függesszék fel állásából, a közszolgáltatásban dolgozó orvosok magánrendeléseit pedig minimalizálják. Emellett szeretnék elérni azt is, hogy a tb bizonyos összeget különítsen el a műhibaperek utáni kártérítések fedezésére. A jelenlegi gyakorlat értelmében ugyanis a biztosító fedezi a kártérítést: 1992 óta azonban változatlanul ötmillió forint az a legmagasabb összeg, amiért a hazai biztosítótársaságok felelősséget vállalnak egy műhibás eset után. A tíz pontból álló petíciót Szili Katalin átvette, a demonstrálóknak pedig megígérte, hogy lépni fog az ügyben.

"Tűrhetetlen, hogy a műhibát elkövető orvosok minden következmény nélkül tovább dolgoznak" - mondta az [origo]-nak a petíciót kezdeményező Takács Béláné, akinek három hónapos terhes lánya halt meg négy éve az orvosi kezelés során a salgótarjáni megyei kórházban. Az asszony foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt büntetőjogi pert indított a két orvos ellen. A szakértői vélemény megállapította, hogy az orvosok rossz diagnózist állítottak fel, ennek ellenére felmentették őket, mivel a bíróság szerint a tőlük elvárható gondossággal jártak el. A kórház ellen indult polgári perben a bíróság első fokon 3,5 millió forint kártérítést ítélt meg. Az asszony szerint a két ember halála után megítélt összeg nevetséges, így fellebbezett.

A petíció benyújtói között volt az a férfi is, akinek feleségén négy éve szülés közben egy orvos súlyos sérülést okozott, gyerekük pedig két nappal később meghalt. A szegedi klinikán szülés közben az azt levezető orvost mobiltelefonon keresték, ezért megkérte az apát, hogy tartsa a füléhez a kagylót, hogy beszélni tudjon. A szülés közben komplikációk léptek fel, az orvos pedig úgy belevágott a szülő nő vastagbelébe, hogy a nőt meg kellett operálni, a megszületett csecsemő pedig pár nap múlva meghalt. A szülők kártérítési pert indítottak a kórház ellen, a Csongrád Megyei Bíróság azonban elutasította a házaspár keresetét, azzal érvelve, hogy a mobiltelefonálás nem állt összefüggésben az okozott hibával. Ráadásul a bíróság 500 ezer forint perköltség kifizetésre is kötelezte a családot. A Szegedi Ítélőtábla 2004-ben helyezte hatályon kívül az ítéletet, és új eljárásra kötelezte a bíróságot.

Simon Tamás műhibaperekkel foglalkozó ügyvéd szerint nincs szükség szigorúbb szabályozásra, a büntető törvénykönyv szerint műhiba esetén a bíróság jelenleg szabadságvesztésre is ítélheti a hibázó orvost, illetve örökre vagy korlátozott ideig eltilthatja hivatalától. Simon szerint a legfőbb probléma, hogy a bíróságok előtt még egyetlen esetben sem sikerült bizonyítani, hogy közvetlenül az orvosi beavatkozás vezetett volna a beteg halálához vagy maradandó sérüléséhez. A büntetőjogi felelősségre vonáshoz ugyanis annak bizonyítása szükséges, hogy kizárólag az orvos a hibás. A bíróság azonban az esetek többségében elfogadja, hogy a műhiba során más körülmények is szerepet játszottak, többek között a beteg állapota. Így a hazai gyakorlatban az orvosok helyett inkább az egészségügyi intézmény felelősségre vonása a jellemző, itt ugyanis nem szükséges kizárólagos orvosi felelősség bizonyítása.