Sólyom elfogadta a Fidesz elnöki jelölését

Sólyom László a civil szféra jelöltjének tekinti magát az államfőválasztáson, az esélyeit egyelőre nem latolgatja, de bármelyik parlamenti frakció tagjaival szívesen találkozik, ha erre felkérik.  Sólyom korábban az [origo]-ban azt mondta: eddig egyik párt sem kérte fel a poszt elvállalására, így nem tartja magát jelöltnek.

Sólyom László hivatalosan is bejelentette, hogy elfogadta a Fidesz jelölését, de nem zárkózik el attól, hogy felkérés esetén másik pártokkal is tárgyaljon az államfői poszt ügyében.

A Fidesz ügyvezető elnöksége Sólyom László jelölését támogatja a köztársasági elnöki tisztségre - jelentette be Orbán Viktor pártelnök pénteken, a testület ülésének szünetében. "Arra a döntésre jutottunk, hogy a hétfői frakcióülésen résztvevő képviselőtársainktól azt kérjük, támogassák hivatalosan is Sólyom László köztársaságielnök-jelöltségét, és a szavazás során voksaikkal is segítsék őt abban, hogy erre a magas tisztségre emelkedhessen" - idézte az MTI Orbán Viktort. Áder János közölte: a hétfői frakcióülés támogatni fogja Sólyom László jelölését.

Sólyom az [origo] Vendégszobájában szerdán még azt mondta: "Egyetlen párt sem kért fel arra, hogy vállaljam a jelölést, éppen ezért nem is tekintem magam jelöltnek, és nem tartom aktuálisnak azt, hogy azon gondolkodjam, hogyan válaszolnék egy ilyen felkérésre". Sólyom továbbra sem szeretne nyilatkozni. Titkárságán keresztül azt üzente, hogy a Fidesz hétfői frakcióülése után kíván csak beszélni a sajtóval.

Magára marad az MSZP

A Fidesz mellett az MDF is támogatja Sólyom jelölését. Az MSZP összes képviselője aláírásával Szili Katalin köztársasági elnöki jelölése mellett állt ki. Így a döntés az SZDSZ kezébe került. A kisebbik koalíciós párt már a jelölési folyamat kezdetén jelezte, hogy Szili elfogadhatatlan a számukra, mert pártpolitikust nem tud támogatni a liberális párt.

Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője az [origo]-nak elmondta, hogy a párt hétfőn a frakcióülésen dönt a kérdésről. Megerősítette, hogy Sólyom Lászlót alkalmasnak tartják a posztra, de továbbra is azt szeretnék, ha a koalíció közös jelöltet állíthatna. Horn Gábor szerint a politikában minden lehetséges, még az is, hogy sikerül közös jelöltben megállapodni, de "a helyzet kulcsa az MSZP kezében van". Fodor Gábor, az emberi jogi bizottság SZDSZ-es alelnöke korábban azt nyilatkozta: a párt egy része támogatná Sólyom jelölését.

Vay Márton, a Sólyomot elsőként a politikusok figyelmébe ajánló Védegylet nevű civil szervezet munkatársa szerint van rá esély, hogy a szabad demokraták Sólyom Lászlóra szavaznak majd. Amennyiben a szabad demokraták elmennek szavazni, akkor szerinte többségük inkább Sólyomra és nem Szili Katalinra szavazna. Eddig csupán három SZDSZ-es képviselő jelezte, hogy Szilit támogatná. Mivel a szavazás titkos, nem derülne ki, hogy melyik SZDSZ-es szavazott az ellenzékkel.

Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a szabad demokratáknak előírja a frakció, hogy nem vehetnek részt a szavazáson. Erre utal, hogy az SZDSZ szerette volna elérni, hogy tartózkodni is lehessen majd a szavazáskor. Ezt a lehetőséget azonban az ügyrendi bizottságban a Fidesz és az MSZP képviselői közösen leszavazták. Így ha a frakció tagjai otthon maradnak, akkor a szavazás harmadik körében (amikor az egyszerű többség is elegendő) a Fidesz az MDF-fel és a függetlenekkel együtt biztosítani tudja azt a többséget, hogy Sólyom László legyen a következő köztársasági elnök.

Amennyiben az MSZP változtatni kívánna a jelöltjén, akkor ehhez rendkívüli kongresszust kellene összehívnia. Az áprilisi kongresszusuk másik jelöltje Glatz Ferenc korábbi akadémiai elnök volt.Őt ugyan az SZDSZ elfogadta volna, de a szocialista küldöttek többsége akkor inkább Szilire szavazott.

A Védegylet akarta először

A Védegylet nevű környezetvédő szervezet februárban 110 ismert személyiséggel íratta alá azt a javaslatát, hogy Sólyom László legyen Magyarország következő köztársasági elnöke. A Védegylet a Zengőre tervezett NATO-lokátor elleni tiltakozás kapcsán szerepelt sokat, de kiálltak a tüntető gazdák mellett, és részt vettek a petárdaellenes kampányban is. Sólyom László alapítása óta tagja a Védegyletnek.

Sólyom Lászlót több bal- és jobboldali elkötelezettségű személyiség is támogatta a javaslat aláírásával. Többek között Makovecz Imre építész és Malgot István író, képzőművész, akik tagjai Orbán Viktor Szövetség a Nemzetért nevű polgári körének. Aláírta az ívet Eörsi István író, aki korábban az SZDSZ politikusa is volt volt, Majtényi László volt adatvédelmi biztos, Szikinger István alkotmányjogász, Lovasi András, aki a Kispál és a Borz énekese, Schneller István, Budapest főépítésze és efZámbó István képzőművész, a Bizottság együttes volt tagja is.

Sólyom a rendszerváltás forgatókönyvírója volt

Sólyom László a pécsi egyetem jogi karán tanított, amikor elkezdett a nyolcvanas években politizálni. Több ellenzéki civil szervezetben is részt vett, így a Nyilvánosság Klubban, a Márton Áron Társaságban, a Független Jogász Fórumban és a Duna Körben is. Egyik alapítója volt az MDF-nek. A párt delegáltjaként részt vett a rendszerváltást biztosító törvények kidolgozásában, először az Ellenzéki Kerekasztal, majd a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain.

Még az első szabad választások előtt lemondott MDF-es tagságáról és minden más posztjáról, mert 1989 novemberében alkotmánybíróvá választották. Rövid ideig a testület helyettes elnöke volt, majd 1990-től 1998-ig háromszor is az Alkotmánybíróság elnökévé választották. Számos állami és nemzetközi kitüntetést kapott, utolsó alkotmánybírói mandátuma lejárta után egy évig a Kölni Egyetemen tanított. Tagja a Velencei Bizottságnak, amely az Európa Tanács mellett működő alkotmányjogi tanácsadó testület.

MSZP: a Fidesz tartozott az egyenes beszéddel a választóinak

Az MSZP szerint a Fidesz ezzel az egyenes beszéddel tartozott választóinak. Nyakó István, az MSZP szóvivője az MTI-nek azt mondta, hogy ezzel a tiszta, egyenes beszéddel tartozott a Fidesz saját választóinak. A politikus szerint az ellenzéki párt két hónapon keresztül "packázott" saját választóival. Mint mondta, a párt kampány célokra használta köztiszteletben álló személyek nevét, példaként említette Mádl Ferenc államfőt, aki nem is vállalta a jelölést, míg Sólyom Lászlót csak ma kérdezték meg, hogy vállalja-e.

A szóvivő azt mondta, hogy pártja a demokrácia velejárójának érzi azt, hogy a többes jelölés lesz a köztársaságielnök-választáson, így a parlament minden képviselője eldöntheti, kit támogat.