Romos iskolákba járnak a romák Miskolcon

Bepereli Miskolcot egy alapítvány, mert szerintük a város jogellenesen különíti el a roma gyerekeket több általános iskolában. Az alapítvány szerint a miskolci romák a cigányiskolák rosszabb felszereltsége és színvonala miatt nem tudnak érettségit adó középiskolába menni. Az önkormányzat szerint viszont szó sincs elkülönítésről, a roma szülők más iskolába is vihetik a gyerekeiket. Miskolcon csaknem húszezer roma él, jórészt telepeken, embertelen körülmények között. Az [origo] munkatársa Miskolcon járt.

Szerdán először ült le beszélni egymással a három fél: a Miskolcot perelő budapesti alapítvány, a város önkormányzata és a helyi cigány önkormányzat. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány szerint Miskolc nem egyedi eset, de jó példa lehet, mert az ország legszegényebb régiójában fekvő nagyváros, hét-nyolc kiterjedt cigányteleppel, melyek az elmúlt néhány évtizedben alakultak ki. A cigánytelepeken nincs víz- és gázvezeték, és csak kátyúkkal teli földutak vezetnek oda. A városban ma 18-20 ezer roma él, nagy részük cigánytelepeken. Borsod megye Európa harmadik legszegényebb régiója, az itt élők keresete az EU-s átlag mindössze egyharmada.

A miskolci önkormányzat tavaly gazdasági okokból összevont általános iskolákat. Sok olyat, ahová szinte csak roma gyerekek járnak, a közelben fekvő "elit" általános iskolákhoz csatoltak. Kettő helyett most egy igazgató van, de maradt a két iskolaépület és tanári kar. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány azzal vádolja a miskolci önkormányzatot, hogy az ő hibájukból az összevonások után is elkülönülnek a roma gyerekek. "Több cigányiskolát elitiskolával vont össze az önkormányzat, a beiskolázási körzeteket azonban megtartották. Ez a gyakorlat azt eredményezi, hogy az elkülönítés az összevonások ellenére is fennmarad" - mondta Ujlaky András, az alapítvány elnöke.

Egy iskola, ahová romák járnak...

Az alapítvány szerint a hátrány jól látható: az a három általuk kiemelt iskola, ahová szinte kizárólag roma gyerekek járnak, nagyon lerobbant. Hiányosak a felszerelések és a taneszközök, nincs tornaterem, használhatatlan a számítástecshnika terem, vagyis sokkal rosszabb állapotban vannak, mint azok az iskolák, amelyekkel összevonták őket. Az egyik iskola olyan rossz állapotban van, hogy csak a tető felújítása 18 millió forintba kerülne - magyarázta az alapítvány igazgatója, Mohácsi Erzsébet az [origo]-nak. Bár papíron az iskolák összetartoznak, de nincsenek közös kirándulások, külön rendezik a ballagásokat és az évnyitókat. Nincs napi átjárás a tornaterembe, a szakkörökre - állítja az alapítvány.

Tudunk olyan roma szülőről, aki át akarta vinni a gyerekét a társiskolába, de ott vagy azt a választ kapta, hogy a gyerek nem abban a beiskolázási körzetben él, vagy közölték vele, hogy betelt a létszám, és gyerek már nem fér be az osztályba - mondta Mohácsi Erzsébet. Az alapítvány adatai szerint a nem cigány gyerekek 70-80 százaléka szerez végül érettségit, míg a cigányoknál ez az arány mindössze 10 százalék. Ujlaki András szerint ennek a rosszabb minőségű oktatás az oka. "Az ilyen gyerekek közül sokan a hagyományos oktatással nehezen kezelhetők, problémásabbak. Ezért nem tudnak középiskolába menni" - mondta. "Mi azt akarjuk bebizonyítani, hogy az iskolákban a populáció és a szolgáltatások eltérőek."

...és ahová nem járnak

Kormos Vilmos, a miskolci önkormányzat oktatási főosztályának vezetője nem érti, miért éppen Miskolc ellen indítottak pert. Szerinte az önkormányzat mindent megtesz a romák integrációja érdekében, és az alapítvány több állítását is tagadja. "Az iskolaösszevonásokkal beindult a roma gyerekek integrációja, és mi kinyitottuk a beiskolázási körzeteket. Az alapító okiratban egyáltalán nem szerepelnek külön körzetek, a szülő oda viszi a gyermekét, ahová akarja" - fogalmazott Kormos a helyi rádió felvételén, ahol az [origo] munkatársa is jelen volt.

Kormos szerint nem biztos, hogy a szülők szívesen viszik a gyerekeiket másik iskolába, mert az a lakhelyüktől messzebb van - mondta, arra utalva, hogy szerinte nem az iskolában különülnek el a romák, hanem, mivel a telepeken élnek, értelemszerűen a hozzájuk tartozó közeli iskolákba járnak a gyerekeik. "Az alapítvány anélkül perelt be minket, hogy a helyi viszonyokról tájékozódott volna" - fogalmazott Kormos, aki szerint a per nem oldja meg a problémát.

"Hozzánk nem érkezett bejelentés, hogy valakit ne engedtek volna másik iskolába" - mondta Váradi Gábor, a miskolci roma kisebbségi önkormányzat vezetője. "Mi annak idején azt írtuk alá, hogy az összevonással eggyé válnak a körzethatárok, de ahol területi szegregáció van, nagyon nehéz megoldani a problémát" - tette hozzá. A kisebbségi önkormányzat felvilágosító munkát végez a romák között: elmondják nekik, hogy már van lehetőségük arra, hogy másik iskolába irassák a gyerekeket. "A cigány lakosság sem alkalmas még ma, hogy egyszerre integrálják, erre fel kell készíteni őket" - vélte Váradi. Öt-hat éve működik Miskolcon három iskolában és három óvodában a Lépésről lépésre program, amely kötetlenebb tananyaggal, több szabadidő foglalkozással alkalmazkodik a nyelvi, szövegértési problémákkal küszködőkhöz és a roma gyerekekhez.

Romatelep

Az általunk meglátogatott cigányiskola mindössze három saroknyira fekszik a társiskolától, igaz, forgalmas úton kellene átmenniük a roma kisiskolásoknak, ha oda szeretnének járni. Az iskola a romatelepen helyezkedik el, az udvara szemetes, és mindössze egy kis sportpályából áll. Egy másik roma többségű iskola pedagógusa szerint "akik ide bekerülnek, nagyon kevesen lesznek középiskolások". "A hagyományos oktatás a cigányoknak nem jó, másképp kell tanítani őket, úgyhogy leginkább felkészült oktatókra lenne szükség" - vélte. "Az első osztályban egyszerre beszél mind a húsz gyerek, mert otthon azt szokták meg - őket máshogyan kell fegyelmezni. Az iskolában is meg lehet fogni a gyerekeket, hiszen szeretnek iskolába járni." A pedagógus szerint a társiskolából átjövő tanárok nehezen kezelik a roma osztályokat. "A felső tagozatban alig tudnak tanítani, már kikészítettek ott egy-két tanárt. Mert ők nem tudják, kik a gyerekek és hogyan kell felkelteni az érdeklődésüket."

"Egy 2004-es felmérés szerint Magyarországon hétszáz olyan iskola van, ahol valamilyen szegregáció van: a roma gyerekeket külön iskolában, osztályban vagy épületrészben oktatják" - mondta Mohácsi Erzsébet, az alapítvány igazgatója. 2004 óta tilos az iskolai szegregáció, de a szabályozást nem tartják be, sokan nem is tudnak arról, hogy létezik ilyen törvény - tette hozzá. Az alapítvány ezért döntött úgy, hogy kiválaszt egy-egy jellemző szegregációs típust, és mindegyik esetben pert indít. A Miskolc önkormányzata elleni per első tárgyalása augusztus 30-án lesz.

Wirth Zsuzsanna