Lassan épülnek a tiszai árvíznyelő óriásteknők

Nem valósul meg határidőre a Vásárhelyi-terv, amely a tervek szerint közel másfél millió ember árvízvédelmét biztosítaná a Tisza mentén. A 2007-re tervezett beruházásoknak várhatóan csak a harmada készül el. A folyószabályozás hatása viszont már jövőre érezhető lesz: Szolnoknál közel fél méterrel lesz alacsonyabb az ár, a két megépülő tározó pedig 120 millió köbméter vizet tud majd elnyelni a Tiszából.

Valószínűleg nem készülnek el az előírt határidőre azok az árapasztó tározók, amelyek feladata a Tiszán évente lezúduló árvizek felfogása lenne. A Tisza-völgy árvízvédelméről szóló 2004-es törvény (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése - VTT) azt írta elő, hogy 2007-ig hat, egyenként több millió köbméter víz befogadására alkalmas tározónak kell felépülnie, ezekből azonban határidőre várhatóan mindössze kettő készül el. A Vásárhelyi-terv idejében történő megvalósulását nem látta biztosítottnak az Állami Számvevőszék (ÁSZ) sem: az ÁSZ korábbi jelentése szerint a késés oka, hogy az idei évre tervezett tizenötmilliárd helyett erre a célra költségvetésben csak nyolcmilliárd forint szerepel.

Bognár Zoltán, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság vezető főtanácsosa az [origo]-nak elmondta: a késés ellenére várhatóan már jövőre érezhető lesz a Vásárhelyi-terv árvízcsökkentő hatása. Idén megkezdik a vezsenyi szűkület rendezését, ami azt jelenti, hogy Szolnokon már 40-45 centiméterrel alacsonyabb árral kell számolni. Ugyancsak érezteti majd a hatását a 2006-re elkészülő két tározó: a 9 milliárd forintból megépülő cigánd-tiszakarádi tározó 90 millió köbméter víz befogadására lesz alkalmas, a 6 milliárd forintból megépülő tiszaroffi tározó pedig várhatóan 90 millió köbméter vizet tud majd elnyelni. A Vásárhelyi-tervvel kapcsolatos munkálatok a tavaszi árvízvédelmi készültségek miatt közel három hónapig álltak, júliusban viszont újra megindultak. Jelenleg 12 helyen építkeznek.

A Vásárhelyi-terv szerint 15-20 év múlva épülne ki az az árvízvédelmi rendszer, amely közel másfél millió ember biztonságát garantálná. A felesleges víztömeg befogadására a tervek szerint 14 darab, összesen másfél milliárd köbméter kapacitású tározó épülne fel. A Tisza áradása esetén zsilipeken keresztül ide vezetnék el a víz egy részét, majd pedig az ár levonulása után a vizet visszaeresztenék a Tiszába. A környéken élő gazdákat pedig arra ösztönzné a kormány, hogy az időszakos elöntést tűrő gazdálkodási formákat vezessék be a búza és kukorica termesztése helyett. Ugyancsak a terv része, hogy a Tisza hullámterében gyorsabb lefolyást biztosítsanak az árnak. Ezt a növényzet bizonyos sávokban történő kiirtásával és speciális szerkezetű nemesnyárültetvények létrehozásával kívánják elérni.

Az ár minél gyorsabb levezetését viszont elhibázottnak tartják a zöldek. A WWF Tisza-programját vezető Siposs Viktória szerint a szabályozásnál a Tisza természetes állapotát kéne figyelembe venni: 150 évvel ezelőtt ugyanis a kanyarok átvágása előtt a kacskaringós meder lassította a levonulót árt. A WWF szerint így azokon helyeken, ahol nincs település, a hullámteret kéne bővíteni, vagyis lehetőséget adni a folyónak az oldalirányú mozgásra is. Ha pedig nagyobb teret kap a Tisza, kisebb lesz az árvíz. A zöldek szerint ugyancsak fontos lenne, hogy a tározókból az ár levonulása után ne engedjék vissza a vizet, hanem tartsák meg az aszályos, csapadékszegény időszakra. A halászattal, rétgazdálkodással, vadgazdálkodással és gyümölcstermesztéssel olyan termékek állíthatók elő, melyekre van kereslet. Szemben a jelenleg domináns búzatermesztéssel, amiből az EU-ban is túltermelés van.